Augusztus 06. – Évközi 18. Vasárnap, Urunk színeváltozása
Olv.: Dán 7,9-10.13-14; Zs 96; 2Pét 1,16-19
Evangélium: Mt 17,1-9
Egy idősödő házaspár üldögélt a parkban egy kényelmes padon. Olyan hatvan év körüliek lehettek. A férfi élénken nézegette az arra elsétáló fiatal, csinos hölgyeket. „Ó, bár csak az én feleségem is még egyszer húsz-huszonöt évvel fiatalabb lenne nálam!” – sóhajtott fel magában. Abban a pillanatban ott termett a jó tündér. „Nos, teljesítem a kívánságodat!” – mondta a férfinak. Azzal intett egyet a varázspálcájával, és …. a férfi azon vette magát észre, hogy hirtelen a nyolcvanas évei közepén jár.
Sokszor emlegetjük, hogy audiovizuális korban élünk: az embereket a látvány ragadja meg. Nem annyira a gondolkodás, mint inkább a látás-hallás okozta élmény alapján hozunk döntéseket. Azonban ne higgyük, hogy csak mostanában van ez így! Sok-sok évszázaddal korábban is épp úgy jellemző volt: nyilván, hisz az emberek túlnyomó része nem tudott írni-olvasni, nem voltak könyveik stb. Az őket éppen megragadó kép, a látvány meghatározó volt a tetteiket illetően. Mindig nagy kísértés, hogy azt az állapotot, amit az ember éppen lát, hall, érzéki módon megtapasztal, állandónak, tartósnak, netán véglegesnek tartsuk. Akár a testi erőről, szépségről, egészségről legyen szó, akár a gazdagságról vagy éppen a sikerességről. Pedig egy ember élete nem „egyetlen képből” áll! Bizony, nagyon sok kép váltogatja egymást, és sokszor nem is éppen lassan! Egy ember egész életét summázni, értékességét megállapítani pedig csak akkor lehet, ha a sok kis, időleges képből a végén összeáll a teljes kép.
Jézus élete sem volt állandó sikerek sorozata, a szépség és az erő töretlen diadalmenete. Már évszázadokkal születése előtt megjövendölte Róla Izaiás próféta, hogy „nem volt sem szép, sem ékes …. a fájdalmak férfia …. olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat.” Természetesen azért nem csak ilyen képek vannak Jézusról. A Színeváltozás ünnepe felvillantja Jézus isteni ragyogását, szépségét, erejét, hatalmát. A három kiválasztott tanítvány teljes szívével vonzódik is a látvány, az állapot iránt. „Jó nekünk itt lennünk!” Azonban el kell búcsúzniuk ettől a képtől, és Jézus nem véletlenül kéri őket, hogy addig ne beszéljenek senkinek erről az élményről, „amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül”! Ugyanis a feltámadás fogja majd beteljesíteni, véglegesíteni ezt a képet. Akkor dicsőül meg végképp és visszavonhatatlanul az Isten Fia. Azonban addig még sok fájdalmas, dicstelen kép lesz az életében, amit nem lesz könnyű szemlélni. Sajnos, mint látjuk az evangéliumban, az apostolok el is futnak ezek elől a képek elől. Lehunyják szemüket az olajfák hegyén vérrel verejtékező Jézus elől, elmenekülnek, amikor azt látják, hogy a Mesterre kezet emelnek ellenségei. Nem viselik el gyengesége, megaláztatása látványát. Kínzásának, kereszthalálának is csak néhányan a tanúi a tanítványok közül. Ők is elkeserednek, reményvesztetté válnak. Azonban a feltámadottal való találkozás, az újabb, váratlan kép észhez téríti őket. Ekkor már visszaemlékeznek a Tábor hegyén történt színeváltozásra. Össze tudják rakni Jézus egész földi életének lényegét a sok kis képkockából, amit láttak, tapasztaltak. Megértik, hogy a megaláztatás, a szenvedés képei nem rombolják le, nem teszik tönkre Jézus nagyságát, dicsőségét, nem teszik kérdésessé győzelmét. Megértik, hogy ezekre a fájdalmas eseményekre, időszakokra szükség volt ahhoz, hogy Jézus beteljesíthesse egész emberi élete küldetését.
Mindez arra tanít bennünket, hogy az emberi életet se ítéljük meg egyetlen képkocka alapján! Ne dőljünk be annak a sokszor gyorsan múló látványnak, ami akár mást, akár bennünket magunkat szépnek, erősnek, gazdagnak, sikeresnek mutat! Ne higgyük, hogy ez feltétlenül tartós marad! Akkor se keseredjünk azonban el, ha éppen szenvedéssel, küszködéssel, megaláztatással, sikertelenséggel találkozunk! Ne rémítsenek meg az öregedés, az elmúlás képei! Jézus feltámadása és megdicsőülése azt az ígéretet hordozza számunkra is, hogy ha Őbenne hiszünk, ha elfogadjuk Tőle a megváltás ajándékát, akkor a „teljes kép” számunkra is az örök üdvösség, az örök dicsőség és ragyogás lesz! Ha itt a Földön vannak is elborzasztó képkockák az életünkben, a lényeg az lesz, amilyennek majd az életünk végén mutatkozunk!
***
HA VAN GONDOLATOD A TÖRTÉNETHEZ, ILLETVE AZ ELMÉLKEDÉSHEZ, OSZD MEG BÁTRAN!
IMASZÁNDÉK-KÉRÉSEDET IS IDE ÍRHATOD.
A névtelen hozzászólásokat töröljük!