Oldal kiválasztása

— 2023. február 9. —

AHOGYAN A SZENTEK LÁTTÁK

Jeromos, a derűs jótevő

Emiliani Szent Jeromos (ünnepe február 8.) olasz humanitárius, a Somasci Atyák szerzetes közösségének alapítója. Jeromos Velencében született 1486-ban, patrícius család sarjaként. Hivatásos katonaként egy harc során fogságba került. Az egyhónapi fogság és a sebesülés utáni betegágy elegendő volt arra, hogy átformálja őt, s eltöltse Isten és felebarát iránti szeretettel. 1518-ban, harminckét évesen Velencében pappá szentelték. Ettől fogva Isten szolgálatába állította minden munkáját, fáradhatatlan buzgalmát és odaadását. 1528-ban, amikor hazájában éhínség és járvány tombolt, kézzelfoghatóan megnyilatkozott bátor áldozatkészsége. Minden holmiját az ínségeseknek ajándékozta és ápolta a betegeket egészen addig, amíg maga is megkapta a kiütéses tífuszt. Fölgyógyulása után lemondott minden tulajdonáról. Teljesen a szegényeknek, elsősorban az árva gyermekeknek szentelte magát, akik csapatosan kószáltak mindenfelé. A velencei Szent Rókus-templom mellett egy házba összegyűjtötte őket, ahol egyszerű élelmezést, vallásoktatást és a rendszeres munkára való fölkészítést kaptak.

Árvaházakat alapított. Gondjába fogadta a veszélyeztetett leányokat, ápolta a betegeket és hitoktatásban részesítette a falusiakat is. Példája több nemes gondolkodású embert is megmozgatott, ezek közül a leghűbb segítőit szerzetesi közösségbe tömörítette. Ebből 1540-ben jóváhagyott férfirend jött létre, amely Itáliában ma is működik, s amelyet anyaháza után somaskai rendnek neveznek. Munkaköre az árvaházak, szegényházak, kórházak és diákotthonok fenntartása.
Amikor a pestis újra terjedni kezdett, a szeretet csatájának első vonalában küzdött.
A szerencsétlen áldozatok ápolása közben őt is megtámadta a szörnyű ragály. Keresztény derűje, amely egész életén át betöltötte, töretlen maradt, állandóan vidám arca most sem sötétült el.

GONDOLAT:
Mosolyogva, derűsen szolgálni – számomra ez Emiliani Szent Jeromos életének üzenete. Hogyan tudnál így élni a következő napokban – akár a munkahelyen, akár otthon, a családod körében, vagy éppen ahol vagy?



— 2023. február 16. —

MÁS SZEMMEL NÉZD!

Gyötrelem, szeretet és remény

Láttam a Szenvedő Krisztust a török Mesut Hancer meggyötört arcán, aki a romok között görnyedve tartja a 15 éves lánya, Irmak kezét, aki az ágyán fekszik az egykori lakásuk romjai alatt. A Szenvedő Krisztus az, aki velünk van a szenvedések, kilátástalan időszakok idején is. Ő szeret bennünket akkor is, amikor tragédiák történnek velünk, hiszen értünk vállalta a kereszthalált!
A törmelékek alól megmentettek egy kiscicát is. Azt hiszem a tekintete mindent elárul. Ez a REMÉNY tekintete.
Minden szenvedésben ott van a szeretet – ami megnyilvánult az apa cselekedetében – és a remény is.

GONDOLAT:

Keress a környezetedben rászoruló, szenvedő embert, akinek – ha mással nem – legalább egy jó szóval enyhítheted a fájdalmát, vagy akinek reményt adhatsz valamilyen módon!



— 2023. február 23. —

SZEMLÉLETFORMÁLÓ PERCEK!

Felkészülés a húsvétra, felkészülés az életre

Frappáns mondásnak tartom, miszerint „élnünk kell, nem csak felkészülni az életre”. Szomorú az, amikor valaki nem tudja, miért érdemes felkelnie holnap, amikor nincs egy iránya az életének, csak sodródik. Emlékszem egy esetre, ami pár évvel ezelőtt történt. Éppen bevásároltam a boltban, és megütötte a fülemet, amikor egy eladó felcsattant a kollégájának: „Nem ezért güriztem éveken át!”

Egy pénztárnál álló bátor férfi udvariasan megkérdezte az eladót: „Meg tudná mondani, akkor miért is gürizett pontosan? Mi az, ami miatt megéri güriznie?”
Az eladó nem tudott mit mondani a kérdésre.

Az emberek jó része pontosan tudja, mit nem akar, de arról elképzelése sincs, mit akar. Ránk, keresztényekre is leselkedik olyan kísértés, hogy sodródjunk az árral – úgy éljünk, mint bárki más -, elveszve a napi gondok közepette és ne Krisztusra fordítsuk a tekintetünket. Az valóban igaz, hogy az életcélok kitűzése komoly feladat. Addig rövid töprengés után mindenki eljut, hogy boldog szeretne lenni. Olyan dolgokkal és emberekkel akarja tölteni az idejét, ami boldoggá teszi: a családjával, a barátaival, a hivatásával, a kedvenc tevékenységével…

Életünkben négyféle dolgot tehetünk:

1, Az élettartamot csökkentő tevékenységek: TV előtti hosszas ücsörgés, internet céltalan használata, pletykálás, sok evés-ivás (egészségtelen módon)…
2, Alacsony szintű tevékenységek: Autóvezetés, és általában minden olyan tevékenység, amit monoton módon el lehet végezni, nem kell hozzá kreativitás.
3, Önmagunk kiteljesedését szolgáló tevékenységek: Ezek azok, amelyeket senki nem tud helyetted megtenni: pl. ha zongorázni szeretsz, akkor azt; ha néptáncot tanítasz gyerekeknek, akkor azt.
4, Élettartamot növelő időtöltés: egészséges táplálkozás, mozgás, imádság, kapcsolatok ápolása, a munkád szolgálatként való megélése, a szeretet cselekedetei …

Adok egy feladatot, ami egyúttal egy jó nagyböjti kihívás is lehet számodra:
jegyzeteld le minden nap – legalább egy hétig -, mit csináltál az adott nap! Sorold be a tevékenységeidet a négy közül valamelyik kategóriába! Látni fogod, hogyan is éled az életed!
Könnyen beláthatjuk, hogy akkor élünk boldogan, ha az időnket leginkább a 3. és a 4. szintű tevékenységekre fordítjuk. (Természetesen, autót is kell vezetni, és az sem bűn, ha TV-t nézel! De ugye érted, mire akartam kilyukadni?)

Vésőt és kalapácsot tudsz venni a boltban, de hogy milyen szobrot faragsz ki ezekkel a szerszámokkal a kőből (ami az életed), azt csak te döntheted el!