Hétindító – 24.04.22. | laudeturklub.hu

Vigasztaló

Az alábbi rövid videó és hozzá a gondolat (kb. 1,5 perc) abban segít, hogy a vigasz állapotában kezd a hetedet. Ez a hozzáállás fog segíteni Téged abban, hogy észre vedd, merre visz az utad, hogyan dönts az útelágazásokban.

A lelki út célja, hogy Istennek megadjuk önmagunkat!

Embermesék – sorozat

Hogy terem a szeretet?

– Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? – kérdeztem egyszer anyát.

– Magról vetik – nevetett rám.

– És honnan szerzik hozzá a magot?

– Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, minden ölelésben.

– Öntözni nem is kell?

– Dehogynem. Jó szóval.

– Nem könnyel?

– Ments ég. A könny sós, és a só kimarja a kis szeretetpalánta hajtásait.

– Hát palántázni kell a szeretetet?

– Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha nem terem szeretet, kihűl a föld.

– Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt semmi se?

– Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek és emberként gondolkodom.

– Vajon lehet definiálni az érzéseket?

– Többféleképpen is.

– Elsősorban mi hát a szeretet?

– Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed.

– És mi a szeretet másodsorban?

– Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, amit az élet a válladra rakott.

– Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem.

– Az élet már ilyen. A mohamedán szőnyegszövők, ha elvétik a mintát, meg sem kísérlik kijavítani a hibát, mert tudják, hogy csak Allah tökéletes.

– Mégis érdemes szeretni?

– Csak azt érdemes.

– Pedig van, aki kifejezetten rondán szeret. Rácsimpaszkodik a másikra, tönkreteszi az életét.

– Óvakodj az ilyen embertől. Az ő szeretete nem természetes, mesterségesen korbácsolja a lelkét habosra.

– Ettől a habtól olyan tapadós és émelyítő?

– Ettől hát. Míg más szeretete felemel és szabaddá tesz, az övé lehúz és megbéklyóz.

– A féltésével?

– Az önzésével. Mert miközben azt mondja, téged félt, nem félt senki mást, csak önmagát.

– A természetes szeretet, az igazi, az milyen?

– Olyan, mint a levegő. Észrevétlen marad, de nem lehet élni nélküle.

Nem. Valóban nem lehet.
Aki becsüli a szeretetet, az minden megnyilvánulását becsüli, és nem tépi ki gyökerestől a jó szándékot a szívekből.

GONDOLAT:

Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni, és ami annál is sokszor nehezebb: képes szeretetet elfogadni is. Van, amikor a szeretet apró kis gesztusaink elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni.
Amikor szeretetet adunk, akkor – mint kezdeményezõk – az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal nyugtázzuk lelki nagyságunkat.

Akkor viszont, amikor a telítettségnek ebben az emelkedett állapotában valaki hangtalanul hozzánk simul, és rongyos kis tarisznyájából szeretetmorzsákkal kínál, meghökkenünk.
Hirtelen kiesünk a nagyság szerepéből, és zavartan szembesülünk az új helyzettel: nem tündökölhetünk egyedül a szeretet ingyen konyhájának konyhafőnöki szerepében.
Most minket is étellel kínálnak. De hát erre nekünk semmi szükségünk sincsen, zsörtölődünk a másik morzsáit lefitymálva.
Hiszen mi praktikusan, megszervezetten, hatékony nagyüzemi módon osztjuk a szeretetet a rászorulóknak. S lám, most a sor megakad. A sorban állók türelmetlenkednek.
De valaki nem tágít. Csak áll, és már-már könyörögve kínálja felénk elfogadásra apró kis szeretetmorzsáit.
S akkor meg kell látnunk, hogy a szeretet nem elsősorban nekünk szól. Az életben maradáshoz neki van szüksége arra, hogy adjon, mert léte ebben az elfogadottságban nyeri el értelmét.
Valakitõl szeretetet elfogadni annyit jelen, mint megerősíteni õt élete értelmében.
Simon András

***
Ha van saját tapasztalatod, véleményed e történettel kapcsolatban, írd le bátran itt a hozzászólásnál!

Hétindító – 24.04.22.

Vigasztaló

A lelki út célja, hogy Istennek megadjuk önmagunkat!

Embermesék – sorozat

Hogy terem a szeretet?

1 hozzászólás

Hozzászólás írása Válasz megszakítása