Vigasztaló
A alábbi rövid videó és hozzá a gondolat (kb. 1,5 perc) abban segít, hogy a vigasz állapotában kezd a hetedet. Ez a hozzáállás fog segíteni Téged abban, hogy észre vedd, merre visz az utad, hogyan dönts az útelágazásokban.
Bízz rendületlenül!
Embermesék – sorozat
A baráti kapcsolatok titka
Jonival pompásan el lehetett csevegni. Pedagógus és filozófus volt egy személyben.
– Ugye te nagy emberismerő vagy? – kérdeztem egyszer.
– Mondjuk inkább úgy, hogy szeretem az embereket és kijövök velük – válaszolta. – A baráti kapcsolatoknak ugyanis van egy titka.
– Micsoda?
– Méltányolni kell a különbségeket, amelyek mások és köztünk vannak. Mert egy ember sem egészen olyan, mint mi vagyunk. És mindenkinek joga van olyannak lennie, amilyen. Épp ezért, ha megszeretsz valakit, tárd fel neki önmagad, és próbáld őt is megismerni, minél alaposabban! De megváltoztatni ne akard, mert az alaptermészetét kiforgatni úgysem sikerül.
– És ha sok hibája van annak, akit szeretek?
– Akkor szeresd a hibáit is, hiszen azokkal együtt kedvelted meg. Hibátlan ember nincs, akit barátodul választasz, azt mindig hibáival és erényeivel együtt kell elfogadnod. S még az is lehet, hogy a hibáit könnyebben viseled majd el, mint az erényeit.
– De hiszen ez ellentmond minden józan észnek!
– Bizony, a világ tele van ellentmondásokkal. És kiegyensúlyozott lélek csak az lehet, aki együtt tud élni ezekkel az ellentmondásokkal.
Ha bármi eleven felnőtt próbál belém plántálni ilyen elméleteket, bízvást oda sem figyelek, vagy felében elunom. De Joni az más volt. Őt tátott szájjal hallgattam, és gondosan
ügyeltem rá, hogy amit mond, abból egyetlen szó se guruljon ki az emlékezetemből.
GONDOLAT:
Méltányolni a különbségeket? Ugye, milyen nehezen megy ez néha?
Általában azt szeretjük, ha valaki hasonlóan gondolkodik, mint mi, ha nekünk ad igazat. Aki mást tart helyesnek, mint mi, annak nem örülünk igazán.
A mai ember-mese pont arra hív, hogy méltányold a barátod, embertársad másságát, azt, hogy másképpen viselkedik, mást tart helyesnek, másképpen gondolkodik, másképpen cselekszik, mint ahogyan azt te jónak tartanád. Fogadd el őt úgy, ahogyan van! Ne akard átformálni! A héten gyakorold ezt!
***
Ha van saját tapasztalatod, véleményed e történettel kapcsolatban, írd le bátran itt a hozzászólásnál!
Legalább keresztnevet adj meg!
1994. szeptemberében volt egy Szentlélek Szeminárium a plébániánkon. A kiscsoport (15-en) amiben benne voltam utána együttmaradt, azóta is megvagyunk. Sokan elköltöztek az égi hazába, örgek otthonába, vagy betegek lettek, de csatlakoztak hozzánk újabbak. Próbáljuk egymás terhét hordozni, megérteni, bátorítani, vígasztalni. Egyszer egy héten jövünk össze, imádkozunk, énekelünk, szükségünk van erre a közösségre. Segítünk Isten irgalmát megismertetni mindenkivel ,aki hozzánk fordul.
Dicsőség Istennek!
Őrizzétek a közösséget, „…mert ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük – mondja az Úr…”!
Köszönöm szépen a videóüzenetben elhangzott bátorítást, megerősítést!
Férjemmel a házasságunk első éveiben sokmindent másképpen láttunk, gondoltunk. Sokszor értetlenkedtem, hogy miért így vagy úgy mondta, csinálta stb. Az embertársi kapcsolatokban is volt bőven fejlődni valónk.
Ketten együtt zarándokolunk a szeretet útján, melynek voltak és vannak állomásai – gyermekek, örömök, megtérések, bánatok, nehézségek, betegség, gyász -, amik által formálódunk, csiszolódunk egymáshoz és persze Istenhez.
Amióta Istent befogadtuk a házassági kapcsolatunkba, azóta megtapasztaljuk a Gondviselő szeretetét és irgalmát életünkben. Amit mi megélünk azt igyekszünk továbbadni a környezetünkben Gyermekeinknek, Unokáinknak, embertársainknak.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Kedves Mária,
Köszönöm, hogy megosztottad velünk tapasztalataidat!