A múlt megismerése erőt adhat, különösen, ha ezekből az ismeretekből levonjuk a jelenre vonatkozó tanulságokat is. De egy erős, pozitív személyiség nem fecsérli arra az energiáját, hogy múltbeli csalódásokon vagy a régi idők dicsőségén gondolkozzon. Energiáik javarészét a jelenre és a jövőre koncentrálják. Gondolataink gyakran kalauzolnak minket a múltunkba, ahol pedig olyan eseményeket élhetünk át gondolati síkon újra meg újra, melyek fájdalmat okoznak bennünk. A rumináció vagy más szóval rágódás – azaz amikor folyamatosan egy-egy történést vagy problémát pörgetünk le újra és újra az agyunkban –, depresszióhoz és reménytelenség érzéséhez vezethet. Ilyenkor nehéz pozitívan előre tekinteni és emlékezni arra, hogy valaha boldogok voltunk. A mindfulness segítségével azonban a figyelmünket a jelenre és az adott pillanatra összpontosíthatjuk. Figyeljünk a légzésünkre: nem véletlenül ez a mindfulness alapja, hiszen lélegezni csakis a jelenben tudunk. Gondoljunk arra, hogy a jelen az egyetlen hely, ahol tehetünk valamit azért, hogy jobban érezzük magunkat és körülményeink javuljanak.
7 ok, amiért nem érdemes rágódni a múlton
Ezzel több kárt okozhatunk magunknak, mint gondolnánk!
Ha elkezdünk aggódni a múlton, az több szempontból hátráltat bennünket. Elképzelhető, hogy nem tudunk ellene tenni, mert, mondjuk ilyen típusok vagyunk. Ám ha felismerjük a jelenséget, lerövidíthetjük az ezzel töltött időt. És mindez a saját javunkra válik. Miért ilyen fontos, hogy ne foglalkozzunk annyit a már megtörtént dolgokkal?
Íme, 7 ok, hogy miért ne rágódjunk a múlton!
1, Lemaradunk a jelenről
Nem tudjuk átélni a jelent, ha gondolataink állandóan a már megtörtént eseményeken járnak. Lemaradunk az új történésekről, kimaradunk a lehetőségekből, amelyek itt és most nyílnak meg számunkra. Nem kell ecsetelni, mekkora hátrányt jelenthet mindez a karrierünkre nézve. Károkat okoz a múlton való rágódás
2, Nem tudunk megfelelően felkészülni a jövőre
Ahhoz, hogy fejlődjünk és biztonságban tudhassuk magunkat a jövőre nézve is, előre kell tekintenünk, terveznünk kell a jövőt és érdemes minél előbb kitűzni a céljainkat, mérföldköveinket is. Amennyiben figyelmünk hátrafelé tekintget, ezeket a lépéseket nem tudjuk megtenni. Mindebből érdemi és anyagi veszteségünk egyaránt keletkezhet. Ha elégedetlenek vagyunk a munkakörülményeinkkel, itt mindenképpen nézzünk szét!
3, Megakadályozza a döntéshozatalunkat
Ha megoldatlan ügyeket cipelünk magunkkal, a konfliktusok elhomályosíthatják a gondolkodásunkat. Főleg, ha személyes jellegű sérelmek is társulnak mindehhez. Nem leszünk képesek megfelelő, előremutató döntéseket hozni, márpedig ez mindennapos része lehet a munkánknak.
4, Ezzel nem oldunk meg semmit
Sehová sem vezet, ha a fejünkben folyton ugyanazokat a forgatókönyveket játsszuk le, és olyan dolgokra koncentrálunk, amelyekre már nincs befolyásunk.
5, Depresszióhoz vezethet
Amikor negatív események foglalkoztatnak minket, negatív érzelmekkel vesszük körbe magunkat. Ne feledjük el ezt! Ez az ördögi kör ugyanis szorongáshoz, pánikbetegséghez vagy éppen depresszióhoz is vezethet, és ilyenkor jellemzően már nem is tudunk egykönnyen kilépni a negatív érzelmi állapotunkból.
6, Nem segít, ha csak a szépre emlékezünk
Előfordul, hogy az idő múlásával könnyen meggyőzzük magunkat, korábban boldogabbak, sikeresebbek voltunk. Valójában azonban ezek többnyire túlzások, nem helytállóak. Ne essünk ebbe a csapdába!
7, Árt az egészségünknek
Kutatások kimutatták, ha állandóan a negatív történéseken rágódunk, több gyulladás keletkezik a szervezetünkben, és fokozódhat a szívproblémák, a rák és a demencia kockázata is.
Egyértelműen látszik a fentiekből, hogy feleslegesen pazaroljuk figyelmünket és energiáinkat a múltra. Törekedjünk arra, hogy ha levontuk a megfelelő tanulságokat, kezeltük a helyzetet, lépjünk tovább és ne nézzünk hátrafelé, mindig csak előre.
Posta Renáta, profession.hu
6 tipp gondolataink megfékezésére
Az aggódás és a problémáinkon való töprengés sokszor a mindennapjaink részét képezik. Többünk fejében azonban ezek a gondolatok megállás nélkül jelen vannak. Lássuk, hogyan fékezzük meg gondolatainkat, és csillapítsuk le az elménket! A túlgondolás sok esetben debilizálóan hathat. Például akkor, ha éppen egy két héttel ezelőtti hibán rágódunk, vagy ha a jövőbeli történések miatt aggódunk. Ám a gondolatok folyamatos áramlásának leállítására való képtelenség szorongáshoz vezethet.
A túlgondolás és az állandó töprengés a múlt folyamatos felelevenítését jelenti. „Miért mondtam azt a főnökömnek, amit?” „Lehet, hogy az a másik ruha sokkal jobban állt?” Emellett jellemző a töprengő emberekre a folyamatos aggódás is, mely során negatív, gyakran katasztrofális jóslatokat alkotnak a jövőről.
Ezek a személyek gyakran egész képeket, eseménysorokat elképzelnek, vagy gondolatban újrajátszanak egy stresszes szituációt, mint egy filmet. A hajlamuk a túlgondolásra így visszatartja őket a produktív élettől. Alkalomadtán mindenkire jellemző az egyes helyzeteken való rágódás. Ám egy igazi túlgondolkozónak küzdenie kell azért, hogy lecsendesítse a gondolatok állandóan zajló háborúját! A túlgondolás több mint egy kis kellemetlenség vagy nyűg. A túlzásba vitt gondolkodás nyomot hagyhat az egészségünkön.
Az állandó rágódás három fő veszélyfaktora:
- Hatással van a mentális egészségre
A hiányosságokon, hibákon és problémáinkon való rágódás növeli a mentális betegségek kialakulásának kockázatát. A túlzásba vitt gondolkodás egy olyan ördögi kör kialakulásához vezethet, melyet később nehéz lesz megfékezni. A folyamatos rágódás és a dolgok el nem engedése roncsolja a mentális egészséget. A stressz elkerülése érdekében sokan egészségtelen megküzdési stratégiákat választanak, mint az alkohol-, illetve droghasználat vagy akár a túlzott evés.
- Zavarja a problémamegoldást
A túlgondolkodók szerint az események és problémák folyamatos újragondolása segíti azok megoldását. Ám valójában a túlelemzés zavarja a problémamegoldást. Sokkal inkább problémát okoz, mintsem segít jó eredményre jutni. A túlgondolkodók számára még az olyan egyszerű döntések is, mint kitalálni, mit vegyenek fel egy interjúra, vagy hová menjenek nyaralni, élet vagy halál kérdései lehetnek. Paradox módon, a sok gondolkodás nem fog segíteni a jó döntések meghozatalában, inkább gátolja azokat.
- Alvási zavarokat okoz
A túlgondolkozók számára nyilvánvaló, milyen nehéz elaludni akkor, amikor nem tudják kikapcsolni az elméjét. A folyamatos rágódás és aggódás kevesebb óra alváshoz vezet, és több álmatlanul eltöltött forgolódást eredményez. Ezenkívül az alvás minőségével is kapcsolatban áll a túlgondolás. Kevésbé valószínű a mély, pihentető alvás ugyanannak a dolognak a sokadszorra történő átgondolása után.
Hogyan csendesítsük le az elménket?
- Vedd észre, ha túl sokat gondolkozol!
A tudatosság az első lépés a túlgondolkodás és rágódás megfékezése felé. Kezdj el figyelmet fordítani arra, hogyan gondolkodsz! Amikor újrajátszol eseményeket a fejedben, vagy olyan dolgokon aggódsz, melyeket nem tudsz kontrollálni, tudatosítsd magadban, hogy ezek a gondolatok nem produktívak!
- Értelmezd a gondolataidat!
A negatív gondolatok könnyen magukkal sodornak. Mielőtt túlságosan végleteben kezdesz el gondolkodni, gondolj arra, hogy a gondolataid lehet, hogy indokolatlanul túlságosan negatívak! Tanuld meg észrevenni és korrigálni ezeket a gondolati hibákat, mielőtt ezek a gondolatok az őrületbe kergetnek!
- Fókuszálj az aktív problémamegoldásra!
A problémáidon rágódni nem túl hasznos, de megoldások után nézni annál inkább. Kérdezd meg magadtól, hogyan tanulhatnál a hibáidból a jövőbeli problémák elkerülése érdekében! Ahelyett, hogy azt boncolgatnád, miért történt ez veled, kérdezd meg önmagadtól, mit tudsz tenni ezzel!
- Jelölj ki egy időpontot az elmélkedésre!
Hosszasan a problémáidon tűnődni nem túl produktív, de egy rövid elmélkedés segíthet. Gondold végig, hogyan csinálhatnád másképp legközelebb! Illessz bele 20 perc „gondolkodási időt” a napi időbeosztásodba! Ezalatt az idő alatt engedd meg magadnak az aggódást, töprengj bármin, amin szeretnél! Miután az idő lejárt, ugorj tovább valami más, sokkal produktívabb tevékenységre. Ha túl sokat morfondírozol a meghatározott időn kívül, emlékeztesd magad arra, hogy ezen majd gondolkodsz később!
- Élj a jelenben!
Lehetetlen a múltban leragadni, esetleg aggódni a holnap miatt, amikor a jelenben élünk. Köteleződj el a jelen iránt, foglalkozz azzal, ami itt és most történik veled! A mindfulness gyakorlást igényel, mint minden más készség elsajátítása, de idővel csökkenni fog az állandó gondolkodás, és ezáltal a szorongás is.
- Válts csatornát!
Azt mondani magadnak, hogy „ne gondolj valamire”, visszafelé sülhet el. Mindannyian jól ismerjük a „ne gondolj a piros elefántra” jelenséget. Minél jobban el akarod kerülni a piros elefánt gondolatát, annál nagyobb eséllyel bukkan fel a fejedben. Elfoglalni magad valamilyen tevékenységgel a legjobb módszere a „csatornaváltásnak”. Eddz, dolgozz valamin, keress egy hobbit! Ez mind megkímél a múltbeli gondolatoktól!
Mádai Nándor, mindsetpszichologia.hu
Vajon miért látjuk öregkorban a mögöttünk levő életet oly rövidnek? Mert oly rövidnek tartjuk, mint az emlékezetet. Ebből pedig kihullott minden jelentéktelen és sok kellemetlen részlet, és így kevés maradt benne. Miként értelmünk egyáltalán, úgy emlékező erőnk is felette tökéletlen: a megtanultat gyakorolni, a múlton kérődzni kell, hogy a feledés mélységébe ne süllyedjen. De a jelentéktelen és kellemetlen dolgokon nem szoktunk kérődzni. A jelentéktelen dolgok száma pedig mindig szaporodik, mert sok olyan körülmény, mely eleinte jelentősnek tetszett, utóbb lassanként a számtalan ismétlődés folytán elveszíti jelentőségét. Ezért emlékezünk jobban korábbi életéveinkre, mint a későbbiekre. Minél tovább élünk, annál kevesebb esemény lesz oly fontos és jelentős előttünk, hogy utóbb kérőddzünk rajta. Pedig csak úgy őrizheti meg az emlékezetünk, különben elfeledjük. Így szalad hát időnk, mindinkább kevesebb nyomot hagyva maga után.
Arthur Schopenhauer
Aranyosi Ervin: Engedd el a múltad!
Tanuld meg a múltat végképp elengedni,
letenni a terhét és szabaddá lenni!
Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen,
ki a múlt ágait elengedte régen.
Belénk ültetett hit, ami akadályoz,
mert a jó Isten is felemel magához,
csupán el kell hinned, képes vagy repülni,
nem csak lent a porban bánatba merülni!
Engedd el a múltad, ne cipeld magaddal,
élj a szíveddel is, ne csupán az aggyal,
mert az érzéseid jó irányt mutatnak,
s gondolataiddal holnapodra hatnak.
Csak el kell döntened. Mától kezdve változz!
s figyeld, hogy a holnap mennyi újat, mást hoz.
Engedd el a múltat és kezdj el repülni,
ne hagyd magad többé posványba merülni!
Kezdj el tehát mától szebb életre vágyni,
terhek nélkül könnyebb boldogabbá válni.
Teremts gondolattal csodás szép világot,
olyat, mire szíved évek óta vágyott!