“Remélem, elérem a buszt.” “Remélem, nem lesz baj.” “Remélem, sikerül megvalósítanom, amit szeretnék.” Három egyszerű mondat, és mindben szerepel egy szó, melynek mélyebb jelentőségével ritkán, talán soha nem is foglalkozik az ember. Pedig a remény az élet egyik legfontosabb mozgatórugója.
Nem véletlen, hogy jelentőségével a pszichológia is sokat foglalkozik. Mi is ez pontosan? Miért jó, ha van bennünk remény? Mit ad nekünk, és hogyan segíthet elérni céljainkat?
„Amíg élek, remélek”
Legtöbbünknek ma nem kell sokat törnie a fejét azon, hogy mikor fogalmazta meg utoljára magában, esetleg hangosan valakinek, valahol az aktuális reményét. Mint például „Remélem, odaérek időben.” “Remélem, nem kell sokat várni a rendelőben.” “Remélem, örülni fog az ajándéknak.” “Remélem, megkapom az állást.” “Remélem, hamar jobban lesz…” stb.
Mi a remény?
Aktuálisan biztos Te is meg tudod fogalmazni. Meghatározása mégis összetett feladat, mert több életkoron átívelve életünk több területét átszövi. Egy lehetséges meghatározás szerint a remény a jövőnkre, a számunkra értékes, de nem túl távoli célunk elérésére irányuló várakozásunk, amit általában az aktuális, nem kielégítő állapotunk idéz elő.
Mikortól és meddig vannak reményeink?
Erik Erikson fejlődéspszichológus elméletét alapul véve, megállapíthatjuk, hogy már csecsemőként találkozunk a reménnyel. Gondoltad volna, hogy még beszélni sem tudunk és már képesek vagyunk remélni? Az eriksoni pszichoszociális fejlődésmodell 8 szakaszt különít el, amelyeken az egészséges fejlődésmenetű ember a csecsemőkortól kezdve a késő időskorig végighalad. Lelki fejlődésünk során minden szakaszban új kihívásokkal szembesülünk, amiket megoldva az adott szakaszra jellemző énerő lesz a jutalmunk. A legelső pszichoszociális erő: a remény.
Tehát a remény a csecsemőkorunkból táplálkozó, felnőttkorunkat is kísérő tartós hit abban, hogy legmélyebb vágyaink teljesülhetnek.
Miért jó, ha reménykedünk?
A remény pozitívan motivált lelkiállapot, amiben úgy tekinthetünk önmagunkra, mint aki személyes hatóerővel rendelkezik, amelynek segítségével aktívan közreműködünk saját sorsunk alakításában. Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról. A vágyott céljaink tipikusan akkor a leginkább reményt keltőek, ha különlegesek, de egyben elérhetőek – emellett se túl távoliak, se túl közeliek.
Fejleszthető a reményre való képességünk?
A tudományos válasz: igen! A remény fejleszthető képesség, amelynek tartóssága és kiterjedtsége növelhető, akár a neveltetés során, akár későbbi jelentős életesemények idején előálló társas hatások (pl.: kórházi terápiás közösség, civil egyesületi, egyházi aktivitások stb.) által erősíthető, és így a személyes azonosságtudat elemévé válhat.
Legtöbben minden év és/vagy tanév fordulóján tudatosan is élünk vele, valahogy úgy, mint, ahogy Alfred Tennyson 19. századi angol költő is tette: „A remény mosolyogva lépi át az újév küszöbét, miközben azt suttogja: ez az év boldogabb lesz.” Reméljük! Remélünk.
Forrás: mipszi.hu
Hogyan kapcsolható össze az optimizmus és a remény?
Az optimizmus egy viszonyulás. Ezzel szemben a remény éltet, érzelmekkel teli. Ez gyengédebb, testesebb érzés. A remény nagyobb ívet ír le, nagyobb perspektíva, érzelmi hozzáállás. Olykor a megoldhatatlanon is túlmutat.
Például, minden diagnózis ellenére hiszem a gyógyulást. Az optimista ember reménnyel tervez, gondolkodik. Bízik abban, hogy előbb-utóbb megtalálja a működőképes megoldást. Képes azt is mondani, hogy „reális vagyok, ezt el kell engednem.” Vannak megoldhatatlannak tűnő dimenziói az életünknek. A remény belekapaszkodik abba, ami túlmutat az emberi dimenzión. Ez az Isten.
A remény azt mondja, egyszer találkozunk akkor is, ha most a földi életben elválunk. Ez már nem optimizmus. Sokkal több. Egy hittel töltött, mélyebb viszonyulás ahhoz, hogyan alakul a holnapunk.
Előfordul, hogy reménykedünk párkapcsolatban, gyermekáldásban, gyógyulásban, kibékülésben, egzisztenciális biztonságban, stb. Ennek a reménykedésnek több aspektusa van. Nem csak a remény beteljesülése, hanem az az érzelmi állapot, ahogy az életet közben élem. Az tévedés, hogy a remény csak akkor válik hasznossá, ha beteljesül. Ha nem realizálódik, akkor csalódunk, de az odáig elvezető út élettel telibb volt.
Ha én reménykedem a gyermekáldásban, akkor a házastársammal mindent megteszünk, ami emberileg megtehető. Akarunk adni egy plusz hozzáállást, ahol az ember és a világ képességei véget érnek, mert ott kezdődnek a csodák. Persze van, amikor Isten nem adja meg a csodát. A remény ekkor nem azt mondja, hogy minden hiába való volt. Mindezzel együtt meg kell keresnünk azokat a dolgokat, amelyekben reménykedhetünk.
Ha csalódunk a reményünkben, akkor a legegészségesebb dolog odamenni Istenhez és azt mondani:
„Nem adtad meg, pedig annyira kapaszkodtam beléd. Nem értelek. Fáj.” Az Isten válla elég erős, hogy elbírja viselni a könnyeinket, tombolásainkat, dühünket. Én sem értem ilyenkor, de egyet tudok, egyszer majd érteni fogom. Most csak azt tudom, hogy Istenbe akarok kapaszkodni a legnagyobb mélységben is. Ha a földi vágyaimat nem is teljesíti, van még egy reményem, amiben biztosan nem fogok csalódni. Egyszer, Veled, Istenem, találkozok.
A reménynek több szintjét különböztethetjük meg.
A földi vágyakat és ami mindezt felülírja és túlmutat rajtuk, az örök életbe vetett reményt Nem szabad általánosítani, hogy ha egy reményben csalódok, akkor mindegyikben fogok. Hangsúlyoznám, hogy a csalódást fel kell dolgozni, amihez idő kell. Nem lehet úgy, hogy ma csalódtam, holnap már új reményt keresek. A léleknek is van gyógyulási ideje, nem lehet sürgetni. Ezt engedjük meg magunknak. A Bibliában az első laptól az utolsóig egy gyönyörű ív mutatkozik meg, aminek a lényege az, amit Isten mond: „Veled vagyok!”
Visszanéz velem a múltra és kinyilvánítja, hogy velem volt minden küzdelemben. Támogatott, hamarabb szeretett, mint azt én tudnám. Ne félj, most is veled vagyok! Amerre mész, arra is veled leszek!
Azt szoktuk kérni, hogy mentsen ki a sötét, nyirkos veremből. A jobb ima az lenne, ha azt kérnénk, gyere mellém, mutasd meg magad itt a sötét veremben.
A legcsodálatosabb beteljesedés annak a tudata, hogy egy nap én leszek Ővele, de az már örökké fog tartani. Az Isten jelenléte az életünkben az iga-zi reménységünk. A vágyak, a célok emberiek. Kellenek, hiszen ez az élet! Isten mindig is velem akar lenni. A múltban, a jelenben, a jövőben és az örökkévalóságban. Ha ebbe tudunk kapaszkodni, akkor sokkal többet ki-bírunk, mint amit el tudnánk képzelni. Békességgel, élettel betelve bírjuk elhordozni az élet terheit. Azt kívánom az Olvasónak, találja meg azt az élettel teli jövőképet, ami az Isten jelenlétéről beszél a múltunkban, a jelenünkben, a jövőnkben és az örökkévalóságban.
Tapolyai Emőke, felsővezetői coach, klinikai- és pasztorálpszichológus
A remény egy életmentő emberi erő
„A remény az elme szivárványa” – hangzik az idézet Charles Snydertől, reménykutató pszichológustól. A remény pozitív hatása széles körben elismert, de mégis, mit köszönhetünk ennek a pozitív erőforrásnak? Hogyan válhatunk reménytelibbé?
A remény:
– okot ad arra, hogy folytassuk mindennapi küzdelmeinket
– kihúz minket, ha kétségbe vagyunk esve,
– irányt mutat a legszürkébb napjainkon
– általa elhisszük, hogy lehet szebb a holnap
– hajtóerőt biztosít a célok eléréshez
– segít, hogy elkötelezetté váljunk irántuk
Charles Snyder reményelmélete szerint a remény egy életmentő emberi erő, mely három összetevőből áll:
1. értékes célok meghatározásából
2. a képességből, hogy konkrét stratégiákat tudjunk kidolgozni a célok elérése érdekében
3. az a képesség jellemzi, mely fenntartja a stratégia alkalmazásának motivációját
Támasz a legnehezebb időkben is
A remény a szegénység, a háború és az éhínség ellenére is tartós marad. Optimista kilátásokat tesz lehetővé még a legnehezebb körülmények között is. A remény nem csak a jelenben, de a bizonytalannak tűnő jövőre való tekintésben is segít minket. Általa hiszünk abban, hogy minden rendben lesz. Bízunk a jövőben rejlő lehetőségekben és abban, hogy képesek leszünk leküzdeni a kihívásokat.
Jóllétünk szerves része
A remény együtt jár a teljesítmény javulásával, a nagyobb fizikai és pszichológiai jólléttel, a magasabb önértékeléssel, és hatását az interperszonális kapcsolatainkban is érezhetjük. Azok, akik reménnyel teliek, hiszik, hogy elérik céljaikat és ezáltal nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a jóllét állapotát.
A reményteli egyének a stresszes szituációkban a fenyegetés helyett a kihívást látják, ez pedig segít nekik a helyzettel való megküzdésben. Emellett a remény véd a krónikus szorongás ellen is. A remény kialakulásában nagy szerepe van a támogatásnak. Ha egyedül érezzük magunkat, az izolációhoz, reménytelenséghez és a motiváció hiányához vezethet, azonban a támogató kapcsolati háló segít a pozitív lehetőségek vizualizálásában.
A remény tanulható
Shane J. Lopez szerint a reményteli emberek négy fő hittel rendelkeznek:
- A jövő jobb lesz, mint a jelen.
- Van erőm, hogy megcsináljam.
- Több út vezet a céljaimhoz.
Egyikük sem akadályoktól mentes.
Néhány módszer a remény táplálásához
Ha reménytelenség vesz úrrá rajtunk, akkor úgy érezhetjük, hogy nincs energiánk és motivációnk semmire, úgy önmagunk fejlesztésére, biztatására sem. Úgy érezhetjük, hogy bármibe is vágunk bele, csalódunk, és emiatt nem kockáztatjuk, hogy újból fájdalom érjen minket. Ez a lemondás azonban egy önbeteljesítő kört hoz létre, és ha meg sem próbálunk változtatni, akkor bizony nem fog javulni a helyzetünk.
A változás nagyon nehéz, hiszen sikerek és kudarcok váltják egymást, ám végül mégis ez az a folyamat, ami az állóvízből kimozdít minket és új perspektívákat tár elénk.
A remény megtalálásának számos módja van. Nézzünk most 6 tippet!
- Készítsünk reménytérképet!
Azaz gyűjtsük össze a jövőnkkel kapcsolatos terveinket, vágyainkat, és vázoljuk fel azt is, milyen akadályok tárulhatnak elénk, amiket le kell küzdeni. Mik a lehetőségeink, milyen megoldási javaslataink vannak? Hogyan fogjuk legyőzni az elénk gördülő nehézségeket? Keressünk ezekre a kérdésekre választ és írjuk le őket.
- Naplózzunk!
A naplózás növeli az öntudatosságot és a jóllétet. A reményre okot adó tényezők összeírása lehetővé teszi, hogy pozitívabb képet alkossunk a jövőnkről.
- Keressünk olyan példaképeket, akik már találtak megoldásokat!
Számos ember van, aki hasonló problémákkal küzd, mint mi. Az ő történeteik olvasása, hallgatása, a támogató üzeneteik segíthetnek reményt építeni. Létezik például egy angol nyelvű weboldal, ahol az emberek megoszthatják, hogy hogyan küzdenek meg egyes nehézségekkel. Az oldalra navigálva választhatunk, hogy milyen jellegű nehézséggel küzdünk, amiben reményt keresünk: fizikai vagy mentális egészségünkkel kapcsolatos, esetleg az élet kihívásai (úgy, mint például egy szakítás, önértékelés, munkanélküliség, diszkrimináció)? Ezután felvételeket hallgathatunk olyanoktól, akik hasonló problémákkal küzdenek, mint mi.
- Apró lépésekben haladjunk!
Ha tehetetlennek érezzük magunkat, gyakran a legegyszerűbb dolgok elvégzése is kihívást jelenthet. Ilyenkor kezdjük apró lépésekkel, mely a komfortzónánkon belül van: ágyazzunk be, tegyünk egy rövid sétát vagy főzzünk egy finom vacsorát. Olyan apró cselekvésekre igyekezzünk koncentrálni, melyek szépen lassan visszahozzák az életkedvünket és a remény érzését.
- Legyünk kedvesek!
A kedves gesztusok szerotonint váltanak ki belőlünk, ez pedig antidepresszáns hatással bír. Megnyugtat minket stresszes szituációkban és csökkenti a fájdalmat is.
- Forduljunk a hitünkhöz!
A hit erős szövetséges lehet a remény megtartásában, segíthet abban, hogy biztonságban érezzük magunkat.
Novák Dóra, mindsetpszichologia.hu
Töltsd be a szívem teljesen reménnyel
Atyám! Eléd jövök most a megtört életemmel, a félelemmel teli szívemmel, az egyre fogyó erőmmel. Köszönöm, hogy hallod az imámat. Köszönöm, hogy nem vagy közömbös velem és az életemmel kapcsolatban, hanem számon tartod minden lélegzetvételemet! Köszönöm, hogy figyelsz rám és jót akarsz nekem.
Uram, hozom most eléd mindazt a fájdalmat és nehézséget, amely az elmúlt időszakban ért engem és a családomat. Az igéd azt mondja, rakjunk le minden ránk nehezedő terhet – mert Te gondot viselsz. Te nemcsak segítesz hordozni a terheket, hanem le is veszed a vállunkról, és minden értelmet meghaladó békességet adsz.
Sok mindent nem értek. Nem értem, miért hagyod, hogy megtörténjen ez a sok nehézség. De akkor is bízni fogok benned! Tudom, hogy Te jó vagy és a legnagyobb szeretettel szeretsz. Kérlek, töltsd be a szívem most teljesen reménnyel, hittel, bizalommal! Kérlek, mutass utat! Kérlek, adj helyreállást és bizonyosságot, hogy Te segítesz újult erővel továbbmenni!
Imádkozom a családom egészségéért és a sajátomért. Imádkozom azért, hogy minden becsukódott ajtó helyett nyíljon ki egy új. Minden bizonytalanság, kétely és aggodalom ellenére kijelentem, hogy nincs mitől félnem, mert Te velem vagy. Hálát adok, hogy ebből a helyzetből is a lehető legjobbat hozod ki. Szeretlek, Uram, erősségem!
Ámen