A hit kegyelem, Isten ajándéka.
„A hit csak akkor növekszik, és csak úgy erősödik, ha hiszünk; ha folytonosan egy olyan szeretet kezére hagyatkozunk, amelyet mindig nagyobbnak tapasztalunk, mert forrása Istenben van” (XVI. Benedek).
A hit azt a döntést jelenti, hogy az Úrral leszek, vele élek és megosztom őt testvéreimmel. Adjunk hálát Istennek, amiért úgy láthatjuk életünket, mint Isten gyermekeiét, adjunk hálát, amiért a hit útján járhatunk, mely a keresztség vizével vette kezdetét életünkben. Kimeríthetetlen és termékeny harmat ez, mely Isten gyermekeivé és testvér tagokká tesz minket az egyházban. Célunk és rendeltetésünk az Istennel való találkozás, akivel már közösségre léptünk, és aki helyre akar állítani, meg akar tisztítani, fel akar emelni, meg akar szentelni minket, és meg akarja adni nekünk a szívünk mélyén vágyott boldogságot.
A hit ereje
Abban az időben az apostolok kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet.” Az Úr így válaszolt: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: »Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz.« Nem ezt mondja-e inkább: »Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is?« S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük.” Lk 17,5–10
„Növeld bennünk a hitet” – hangzik el a tanítványok ajkáról az evangéliumban. Lukács evangéliumának korábbi szakaszaiban, a Jeruzsálem felé vezető úton Jézus szájából több alkalommal elhangzik a radikális elköteleződés kívánalma. A tanítványok, érezvén gyöngeségüket, Jézushoz fordulnak, hogy növelje bennük a hitet. Nem könnyű megfogni a hit tartalmát. Általános értelemben az értelem készségét jelöli, mely igaznak fogad el valakitől valamit. Sokkal mélyebb és élőbb rétege a hitnek a személyközi kapcsolat: a bizalom, a ráhagyatkozás, a kontroll átadása valakinek egy bizonyos dologban. Ez nemcsak Istennel szemben kihívás, hanem önmagunkkal és másokkal szemben is. Azzal együtt, hogy nagyon sérülékeny területről van szó, mégis a hit az, amire az életet építhetjük: ez ad erőt a reggeli felkeléshez, bizalmat szavaz a másik embernek, segítséget mer kérni, és megnyílik Isten felé, akitől elfogadja az életet, és akitől egyben kéri is azt, tudatosítván saját erejének fogyatékosságát és elégtelenségét.
Olyan kérésről, kegyelemről van szó, amire nagyon nagy szükségünk van manapság. Több fáradt, fásult, válságba jutott emberrel találkozok nap mint nap, és megfogalmazódik bennem, hogy mennyire jó lenne visszaadni a hitet a fiatal, de az idősebb generációknak is. Milyen jó lenne csillogó szemű férfiakkal és nőkkel találkozni az utcán, akik nem nyugszanak bele az áldozatiság szerepébe, hanem kreatívan tesznek azért, hogy az életük jobb legyen. Ezzel a hittel tudnak odafordulni meggyötört testvéreikhez is, ébren tartva a hitet: lehet, hogy ma nehéz volt számodra, de az élet valódi értéke mégis az, hogy Isten szeretetébe, örömébe, teljességébe belekóstolhatunk, és hogy önmagunkat szeretetből megoszthatjuk.
Az Úr Jézus telve Szentlélekkel és a Teremtő Atya a világon fellelhető minden rossz, hiányosság ellenére, mégis bíznak és hisznek. Milyen érdekes, hogy az Isten, aki mindent tud és mindent lát, mégsem depressziós, melankolikus, sőt újra és újra az emberre bízza a teremtett világot, hogy felelősségének tudatában gondoskodjon róla. Ha látásunk homályos is, ha néha elcsüggedünk is, érdemes imában a Szentháromsághoz fordulni, és ráhajtanunk fejünket, hogy beleérezhessünk abba a látásmódba, ahogyan Isten szemlél minket: aki a sötétség ellenére a fényt keresi, a romlás közepette építeni akar, és azt mondja: „Elközelgett Isten országa” (Lk 10,19).
Hitetlenségemben mi az, amiben újra bízni szeretnék? Minek lenne jó újra bizalmat szavazni, szenvedéllyel égni?
András Csaba SJ
Az élő hit értelmet ad
Semmihez nem fogható boldogság a hit fényénél bátran kibontani az ajándékba kapott életünk minden egyes percét. Olyan jó egymás után megcsodálni mindazt a gyönyörű ajándékot, amit Teremtőnk pajkos szeretettel létünkbe elrejtett, melyeket megtalálva, bölcsen használva gazdagabbakká válunk, általuk csodákat tehetünk szeretetből, szelíden testvéreinknek. Nagy öröm Isten ajándékai alatt roskadozva, élő hittel elindulni és látni, ahogyan szorgalmas kezünk alatt a dolgok szépen, egymásból bontakoznak, mind bimbóból a virág, mely felfakad.
Nem te alkottál, te csak ott vagy, szorgoskodsz szelíden, gyönyörködsz benne. Csodálod a hitedből, két kezed munkájából fakadó feltartóztathatatlan kibontakozást, némán állsz, mint édesanya gyermeke mellett, hisz ő szülte, s kinek léte, minden egyes mosolya, pici, puha kacsójának simogatása mégis Isten ajándéka. Álmélkodva leborulsz csodáid előtt, hisz nem vagy varázsló, tudod, hogy nem te teremted kis világodat, és mégis oly sok minden a te botorkáló hitedből született. Olyan vagy mint a kútásó, ki nem ura a víznek, s mégis a víz a munkája által született kútból fakadt. Áhítattal, örömmel leborulsz mindennapi csodáid partjainál, és poharat véve kezedbe magad is oltod szomjadat.’
‘Az emberiség egy részének személyes, boldogító tapasztalata az, hogy birtokunkban van egy érzékszerveinkhez hasonló képesség, melyet hitnek nevezünk, mely által kommunikálhatunk nagy szeretettel, alázattal Istenünkkel.
A hitünk az az érzékszerv, mely által a természetfeletti világot át tudjuk ölelni, s mely által ez a világ bennünket meg tud szólítani. Az élő hit, mely által Isten csodaszép arca a sötétben felragyog, engem örömmel, boldogsággal tölt el. Vívódásunk többé nem tragikus monológ, hanem a holnapot tervező, építő párbeszéd a Végtelennel. Csodálatos megnyílni a hitből fakadó imában Teremtőnk előtt, kicsinységünk és minden bűnünk ellenére belekarolni abba, ki mindenkinél jobban szeret, hagyni, hogy szelíd, nyugtató szavakkal talpra állítson, vezessen, biztos kézzel, szép feladatok elvégzésére bátorítson.
Az élő hit – akárcsak a látás a festőnek –, értelmet ad az ember bolyongásának, létének itt a Földön.
A mai emberből leginkább a hit hiányzik. Hit nélkül pedig a napi élet is nehezen működik. Még a földműves sem kezdheti a tavaszi szántást anélkül, hogy hinne abban: erőfeszítése eredményéből ősszel kenyér készülhet. Az ember tévedhet, a politikusok vagy a kormányok a szeg mellé ülhetnek, de hinnünk kell, hogy a világ jó kézben van. Isten dolgozik, gondoskodik rólunk. Ha azonban a fiókja rángatása miatt egy szekrény a fejünkre borul, a balesetért nem hibáztathatjuk az asztalost.
Böjte Csaba testvér
30 erőt adó bibliai idézet a mindennapokra
Bátorító szavak, amelyek motivációt adhatnak a küzdelmeidhez!
- Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik… (Róma 8,28)
- Hát nem azt a parancsot adtam neked, hogy légy erős és kitartó? Ne félj és ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész. (Józsue 1,9)
- Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok. (1Péter 5,7)
- Közel az Úr mindenkihez, aki hozzá kiált, mindenkihez, aki tiszta szívből hívja. (Zsoltárok 145,18)
- Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. (Máté 17,20)
- Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. (Zsoltárok 42,2)
- Mindent elviselek abban, aki erőt ad. (Filippi 4,13)
- A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. (János 1,5)
- Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. (1Tessz 5,18)
- Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes. (Róma 12,2)
- Jézus rájuk nézett, és így szólt: „Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges.” (Máté 19,26)
- Álljatok meg és ismerjétek el: Én vagyok az Isten! Fönséges a népek fölött, fönséges a föld felett. (Zsoltárok 46,11)
- Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek. (Jeremiás 29,11)
- Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat. (Zsoltárok 40,2)
- De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el. (Izajás 40,31)
- Isten a menedékünk és az erőnk, nagyszerű támaszunk a szorongattatásban. (Zsoltárok 46,2)
- „Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra.” (Zsidók 13,5)
- „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém. (2Kor 12,9)
- Hiszen mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. (1Tessz 5,5)
- Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. (Izajás 40,29)
- Az Úr irgalma nem fogyott el egészen; jósága és kegyelme még nem merült ki. Minden reggel újjáéled, nagy az ő hűsége. (Siralmak 3,22-23)
- Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. (János 1,16)
- Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus Jézust feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. (Róma 8,11)
- Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok… (Efezus 4,1)
- Ha tengereken kelsz át, veled leszek; és ha folyókon, nem borítanak el, ha tűzön kell átmenned, nem égsz meg, és a láng nem perzsel meg. (Izajás 43,2)
- Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek. Minden dolgotokat intézzétek szeretettel. (1Kor 16,13-14)
- Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos. (Filippi 4,8)
- Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. (Róma 12,9)
- A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. (2Tim 4,7)
- Hatalmasabb, mint sok víznek zúgása, hatalmasabb, mint a tenger morajlása, mindennél hatalmasabb az Isten a magasságban. (Zsoltárok 93,4)
Ezek közül melyik volt az, amelyik leginkább megérintett? Miért?
XI. Kelemen: Uram, hiszek benned
Uram, hiszek benned – növeld a hitemet; bízom benned – erősítsd meg bizalmamat; szeretlek – add, hogy egyre jobban szeresselek; bánom bűneimet – erősítsd bánatomat.
Imádlak téged, életem teremtője, sóvárgok utánad, legvégső célom; dicsérlek téged, szüntelen segítőm; szólítalak, szerető védelmezőm.
Vezess bölcsességeddel, fenyíts meg igazságosságodban; vigasztalj meg irgalmasságodban, védelmezz erőddel.
Felajánlom neked, Uram, gondolataimat – rád irányuljanak; szavaimat – terólad szóljanak; tetteimet – tükrözzék irántad való szeretetemet; szenvedéseimet – viseljem őket a te nagyobb dicsőségedre.
Azt akarom, amit te akarsz, azért, mert te akarod, úgy, ahogy te akarod, addig, ameddig te akarod.
Uram, világosítsd meg értelmemet, erősítsd meg akaratomat, tisztítsd meg szívemet, tegyél szentté engem.
Segíts megbánni múltbeli bűneimet, és ellenállni a jövendő kísértéseknek; segíts emberi gyengeségeim fölé emelkedni, és megerősödni kereszténységemben.
Add, hogy szeretni tudjalak, én Uram, én Istenem, és hogy annak lássam magam, ami valójában vagyok: zarándok ebben a világban, keresztény, akinek tisztelnie és szeretnie kell azokat, akikkel kapcsolatba kerül, akikért felelősséget visel, barátaimat és ellenségeimet egyaránt.
Segíts, hogy szelídséggel úrrá legyek a dühön, nagylelkűséggel a kapzsiságon, lelkesedéssel a kedvetlenségen. Segíts, hogy magamról elfeledkezzem, és kinyújtsam a kezem mások felé.
Tégy körültekintővé a tervezésben, bátorrá a kockázatvállalásban. Tégy türelmessé a szenvedésben, szerénnyé a jómódban.
Tégy figyelmessé az imában, mértéktartóvá az evésben-ivásban, szorgalmassá a munkában, kitartóvá a jó szándékban.
Legyen tiszta a lelkiismeretem, a magaviseletem hibátlan, a beszédem feddhetetlen, az életem rendezett.
Segíts észrevenni gyengeségeimet.
Add, hogy megbecsüljem irántam való szeretetedet, megtartsam törvényeidet, és végül eljussak az üdvösségre.
Taníts meg rá, hogy ez a világ elmúlik, hogy a valódi jövőm a mennyország boldogsága, hogy földi életünk nem sokáig, az eljövendő élet pedig örökké tart.
Segíts, hogy az ítélettől való illő félelemmel, de a jóságodba vetett nagy bizalommal készüljek a halálra.
Vezess biztosan át a halálon a menny végtelen örömébe.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.