Bevezető ima:
Boldogságos Mária! Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel fordulunk hozzád és közbenjárásodat kérjük. Isten kiválasztott teremtményeként kérünk, ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád fohászkodunk! Eszközöld ki Istentől számomra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérek.
Elmélkedés:
Jeruzsálemből visszafelé a szív könnyen elszalaszthatja a részleteket. A karaván zaja, az ismerősök közelsége – aztán egyszer csak üresség: a gyermek nincs velük. A keresés napjai hosszúra nyúlnak, a belső monológok sötétednek. Amikor végre megtalálják Jézust a templomban, Mária nem hallgat, nem is vádol; kérdez és megoszt: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én aggódva kerestünk.” Ez az őszinteség tisztasága: a tény kimondása, az érzés felvállalása, a kapcsolat jelzése.
A szeretetben van helye a nehéz szónak. A hallgatás itt nem nemesség, hanem tehergyűjtés, a vád pedig megkötöz. Mária mondata hidat ver: egyszerre mutat rá a fájdalomra és nyit teret a másik válaszának. Jézus válasza tágasabb horizontot tár fel: „Atyám dolgaiban kell lennem.” A mondatok nem szépítik a helyzetet, de átrendezik: a családi kötelék mellé odalép az isteni hivatás. Mária pedig nem „oldja meg” – a szívében forgatja.
Sok kapcsolat ott törik, ahol nem bírjuk elviselni, hogy a másik más ritmusban jár, más feladatra készül. Mária segít ezt elviselni. Nem mond le a közelségről, nem is uralkodik; helyet enged. Az igaz szó itt nem ultimátum, hanem irányjelző: jelzi, hol vagyok, és meghív a találkozásra. „Amikor későn szólsz, szorongok.” „Amikor nekem fontosról viccelődünk, fáj.” Ezek a szavak nem fegyverek, hanem fénynyalábok: láthatóvá teszik, merre lépjünk.
A feszültség utáni napokban a család visszatér Názáretbe. A szöveg ritmusa szinte hallható: „Jézus növekedett… Mária pedig a szívében őrizte mindezt.” Ez a kettős mozgás tartja egyben a szeretetet: a másik növekedése – az én őrzésem. Nem minden feszültséget lehet azonnal elsimítani, de mindegyikkel lehet úgy bánni, hogy ne törjön, hanem érjen. A kimondott igazság és az őrzött hallgatás együtt tesz érettebbé.
Ha ma egy feszültség-kapuban állsz, keresd a Mária-féle mondatot: tisztán, röviden, szemérmesen. Mondd el, mi történt, mit érzel, és miért fontos neked a kapcsolat. A többit ne akard siettetni. Hadd érjen a másikban, hadd érjen benned is. Az igaz szó nem rögtön hoz megoldást, de megakadályozza, hogy a seb gennyesedjen. A szeretet sokszor azt jelenti: merünk igazat mondani úgy, hogy közben a másiknak helyet hagyunk.
Kis ima: „Mária, a templomban kérdező Anya, taníts igazat szólni szelíden. Adj türelmet, hogy a kimondott szó után legyen idő érni bennem és a másikban is. Őrizd meg a kötelékeinket a feszültségek között. Ámen.”
Gondolat:
Én Istenem, legyen meg bennem szent akaratod olyan tökéletesen, akár fönn a mennyben! Távol álljon tőlem, hogy mást kívánjak, mint amit te kívánsz!A te akaratod az én akaratom, azt kell akarnom, amit te akarsz, s mivel utolsó szolgád vagyok, tiszta szívből akarom is mindazt, amit te, Uram!Akarod, hogy beteg legyek? Én is.Akarod, hogy szegényen, ismeretlenül éljek? Én is.Akarod, hogy vigasztalás nélkül szűkölködjem? Én is.Hogy fájdalmak gyötörjenek? Én is.Hogy sok baj zaklasson? Én is.Be akarsz fogadni a mennybe? Nincs ennél forróbb vágyam! (Loyolai Szent Ignác)
Záró imádság:
Imádkozzunk a saját vagy mások imaszándékára:
Üdvözlégy… Oltalmad alá futunk Istennek szent Anyja …