Ráhangolódás:
Figyeld meg, mi történik a szívedben. Mit érzel ma, és mitől egyedi ez a mai érzés? Most se engedd magad elkalandozni bármelyik érzés mentén, csak észleld őket. Ahogy ülsz vagy fekszel, lélegezve és hálát adva Istennek, hagyd, hogy a tested elnehezüljön. Engedd, hogy szétáradjon benned a nyugalom. Ez beletelhet néhány percbe. Maradj benne mindaddig, míg késznek nem érzed magad a továbbhaladásra mai imánkban.
Elmélkedés:
Sebeink fontos forrásai történetünknek. Életutunkon elkerülhetetlenül kapunk sebeket: van, aki testileg, van, aki lelkileg vagy érzelmileg. Akárhogy is, a sebzettség mindannyiunk számára része az életünknek. Nem jó sebet kapni, sőt, időnként kimondottan rettenetes. Úgy érezhetjük, hogy soha nem fogunk kigyógyulni a sebesülésünkből.

Pedig a sebek be tudnak gyógyulni. Lehet, hogy időbe telik, és rengeteg segítséget, támogatást igénylünk hozzá. De be tudnak gyógyulni – és amikor ez megtörténik, akkor más nézőpontot nyújtanak az életünkhöz.
Néhány éve egy barátomnak porcszakadás volt a térdében, amely műtétet igényelt. Az operáció előtt nyolc hónapig mankóval és fájdalomcsillapítókkal élt. Nem volt jó időszak. Azonban megtörtént a műtét, és végül a sebei begyógyultak. A sebzettség ideje alatt újra megtanulta, hogy micsoda ajándék lehet az élet. Már az is csodálatos volt, hogy segítség nélkül gyalogolhat (ha rövidebb távon is, mint azelőtt)!
A halál és a gyász is megsebez. A sérülés évekkel a veszteség után is nyíltnak, frissnek tűnhet. Ám (a többihez hasonlóan) ez a sebzettség is elvezethet oda, hogy felismerjük és átéljük az élet, a barátság és Isten szeretetének fontosságát.
Amikor felfedjük a sebzettségünket valaki előtt, bevonjuk őt a történetünkbe. Ha felismerjük a másik ember sebzettségét, nehezebben leszünk ítélkezők, dühösek vagy előítéletesek vele. Talán ezért engedte az Atya Jézust olyan rettenetesen megsebződni: hogy megmutassa nekünk a sebek értékét. És azért kellett Tamásnak látnia Jézus sebeit, hogy valóban higgyen feltámadásában.
A Szentírásból:
Ef 2,1-22
Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is … Ezért már nem vagytok idegenek … hanem … Isten családjának tagjai.
2Kor 5,17
Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg.
Gal 4,7
Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.
Elmélkedd át ezeket a kérdéseket őszintén:
1. Tudsz hálás lenni a gyógyult sebeidért?
2. Kérj gyógyulást azokra, amelyek még nem gyógyultak be.
3. Tudsz-e bízni abban, hogy mások tisztelettel tekintenek sebzettségedre?
Záróimádság:
Atyám, Istenem, köszönöm Neked ezt az időt, amelyben részt vehettem, együtt mindazokkal, akik ma imádkozzák. Szentlelked segítségét kérem továbbra is, most, hogy ennek az imaidőnek a végén visszatérek a napi tevékenységeimhez. Segíts, hogy megszívleljem, amit ma ebben az imában tanultam, és hogy tudjam elengedni, amit nem kell magammal vinnem.
Mindenekelőtt pedig segíts észben tartanom, hogy Veled mindig kapcsolatban vagyok: csak álljak meg egy pillanatra, lélegezzem és imádkozzam, hogy felfogjam jelenlétedet.
Mai alkalommal kissé késésben vagyok, egy nap kimaradt, ez kicsit zavar, de nem volt lehetőségem erre az imára.
Ezért is és más külső okok miatt nehezen tudtam ma elmélyülni, nehéz volt kikapcsolni a zajló eseményeket, de azért jó volt arra gondolni, biztos nem vagyok egyedül ezekkel a gondokkal, hogy mások is küzdenek, hogy nem csak nekem fájnak az élet sebei. Végeredményben, remélve Istenben és az ima erejében , pozitívabb gondolatokkal folytatom a napi tevékenységeimet.