Köszöntelek szeretettel, Kedves Útitársam!
Ez a levél egy anyaggyűjtemény, mely a hét hátralévő részéhez (csütörtök, péntek, szombat) ad olyan impulzusokat, amelyek segítenek töltekezni, és megtartani Isten jelenlétében és szeretetében!
Saját imaszándékodat az oldal aljára írhatod!
Lehetőleg konkrét szándékot fogalmazz meg, és legalább a keresztnevedet add meg!
IRÁNYTŰ:
” HIT ÉS ÉLET”
A szív mélyére ható tanítás Leó pápa gondolatai, elmélkedései alapján.
Isten közel jön hozzád
Az Isten nem távolról nézi a világot, anélkül, hogy megérintené életünket, nehézségeinket és várakozásainkat! Eljön közénk megtestesült Igéje bölcsességével és bevon minket az egész emberiség iránti meglepő szeretet tervébe.
Ő egészen közel jön hozzánk a hétköznapokban. Ott van velünk, amikor alszunk, amikor felkelünk, amikor tevékenykedünk, amikor mosogatunk…
A ma embere gyakran úgy él, mintha Isten legfeljebb távoli szemlélő lenne: figyel valahonnan fentről, de nem lép bele igazán a zavaros, fárasztó, bűnös vagy széteső életünkbe. Leó pápa tanítása épp ezt fordítja meg. Jézus nem kívülről magyarázza az életet, hanem belülről vállalja: beáll a sorba, belép a Jordán vizébe, és ezzel azt üzeni, hogy Isten nem szégyelli az emberi valóságot, hanem meg akarja váltani.
A legmélyebb biztonságunk nem az, hogy mindig erősek vagyunk, hanem az, hogy tartozunk valakihez, aki nem fordít hátat akkor sem, amikor mi magunk sem szeretünk magunkra nézni.
A keresztség azt is jelenti, hogy nem a gonosz határozza meg végleg az identitásunkat: lehet kísértés, seb, botlás, de nem ez az utolsó szó. Ha igaz, hogy a keresztség világosság a sötétségben, kiengesztelődés a küzdelmekben, kapu az élet végén, akkor ez a jelenre is vonatkozik: ma is lehet belőle erőt meríteni, ma is lehet belőle kezdeni. A hétköznapokban talán ez a legfontosabb: nem „magunkat megjavítani” kell először, hanem visszatérni ahhoz az alapigazsághoz, hogy szeretett gyermekek vagyunk, és ebből a szeretetből lehet tisztábban, bátrabban, hűségesebben élni.
Gondold most végig a jelen életedet!
Mihez és milyen konkrét kegyelmet kérnél most Istentől? Például: világosságot, békét, bátorságot bocsánatot kérni, erőt nemet mondani valamire, türelmet valakihez.
A keresztség nem azt mondja, hogy mindig rendben leszel, hanem azt, hogy soha nem leszel egyedül a rendetlenségben sem. Isten lehajolt a Jordán vizéig, és azóta is lehajol a te életedhez: nevén szólít, felemel, és új életet kezd benned – akár ma is.
„A MÉGIS-EMBEREK”
Nehéz élethelyzeteket megélt, illetve pozitív szentéletű emberek életébe, küzdelmeibe, döntéseibe nyersz bepillantást egy-egy Mégis-történettel, sok-sok tanulsággal.
Mégis bajnok, mégis anya és szabad
Akkor is lehet hűnek maradni önmagadhoz, amikor a világ – még a legerősebbekkel is – elhitetné: mostantól kisebb vagy, kevesebb jár, fogd be, és fuss tovább.
Ő a sport csúcsán szembesült azzal, hogy a várandóssága miatt a szponzori világ nem ünnepelni, hanem alkudozni kezdett – és ő erre nem dühből, hanem tartásból válaszolt: nem adom el a méltóságomat. Ezzel a döntéssel a „csak éld túl” üzemmódból átállt a „formáld át” üzemmódba: nemcsak visszatért és tovább építette a pályafutását, hanem a női sportolók helyzetét is láthatóvá tette, és vállalta a konfliktust azért, hogy másoknak könnyebb legyen.
Közben az anyaság nem romantikus díszlet volt, hanem kemény valóság: a saját teste törékenysége, a koraszülött baba miatti szorongás, a félelem, hogy mi lesz holnap – és mégis, ebből a sebezhetőségből lett benne újfajta erő és irány.
Ne tagadd a veszteséget, a kockázatot és az igazságtalanságot, de ne is engedd, hogy ezek mondják ki a végszót! Ő nemcsak magának keresett új utat, hanem intézményesített kapaszkodókat is: a saját márkájával a nők testére és valóságára tervezett szemléletet képviselt.
Lehet, hogy most épp „hátrébb sorolnának”, lehet, hogy az életed egy új fejezete ijesztő és kiszámíthatatlan, mégis dönthetsz úgy, hogy nem zsugorodsz össze – hanem felnősz ahhoz, aki épp most születik benned.
Mi az, ami megérintett az elhangzottakból?
Milyen elhatározás született meg Benned?
AZ ÉLET IGÉJE
Elveszi bűneidet
Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”
János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!” Jn 1,29-34
A Jn 1,29–34 Keresztelő János tanúságtétele Jézusról. Előzménye, hogy János a Jordánnál megtérésre hív, és sokan keresik; az evangélium elején már tisztázza, hogy ő nem a Messiás, hanem „előfutár”. Ebben a részben János megnevezi Jézust: Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. A hangsúly nem János különlegességén van, hanem azon, hogy Jézusban Isten cselekszik: ő az, aki Lélekkel keresztel, vagyis nemcsak külső megtisztulást ad, hanem belső újjászületést. A szakasz célja, hogy az olvasó eljusson ugyanoda, ahová János: „én láttam, és tanúskodom” – nem elméletként, hanem felismerésként.
„Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!”
Ez a mondat nem díszmondat, hanem iránytű: megmutatja, ki Jézus és miért jött. János nem azt mondja: „Íme, a nagy tanító” vagy „a csodatevő”, hanem: „a Bárány” – vagyis az, aki átveszi, hordozza, és elviszi a bűn terhét.
A bűn nemcsak egy rossz tett, hanem teher, ami ránk nehezedik: szégyen, seb, ismétlődő kör, amit nem tudunk magunktól letenni. Jézus úgy jön, mint aki nem a fejünkre olvassa, hanem a vállára veszi. Olyan ez, mint amikor valaki meglátja, hogy túl nehéz csomagot cipelsz, és nem azt kérdezi, miért pakoltad tele, hanem azt mondja: „Add ide, viszem veled.”
A „világ bűne” kifejezés azt jelenti: nemcsak az én bűnömet, nemcsak a tiédet, hanem a közös sötétséget is, ami átjár kapcsolatokat, rendszereket, történelmet. Jézus nem szűk privatizált megváltást hoz, hanem gyógyulást a világ szívének. Mégis személyesen ér el: engem ismer, és a terhem nem idegen neki. János szavai azt is jelzik, hogy Jézus megelőz minket: „előbb volt” – vagyis a kegyelem nem a mi kezdeményezésünk, hanem Istené.
Nem azért szeret, mert végre összeszedtük magunkat, hanem azért, hogy össze tudjuk szedni magunkat.
A Bárány képe a húsvéti szabadításra is utal: amikor Isten népe megszabadult, a bárány vére jel lett az ajtófélfán; most Jézus maga lesz a jel, és nem az ajtóra, hanem a szívünkre írja a szabadulást. A mondatban benne van a szelídség is: a Bárány nem erőszakkal győz, hanem szeretettel. Ez a mai világban különösen erős üzenet, mert
mi sokszor erőből akarjuk megoldani a lelki bajainkat: kontrollal, teljesítménnyel, önváddal. Jézus nem ezt kéri, hanem azt, hogy engedjem, hogy Ő vegye el.
Az „elveszi” nem azt jelenti, hogy letagadja, hanem hogy megváltja: megnevezi, átöleli, és a kereszten legyőzi. A bűn legmélyebb következménye az elszakadás; Jézus a Bárányként összeköt: Istennel és önmagammal is. Aztán János hozzáteszi: „Lélekkel keresztel” – vagyis Jézus nemcsak eltöröl, hanem új életet ad. Nemcsak tisztára mos, hanem belülről átformál.
A Lélek „rajta marad” – ez a maradás a hűség jele: Isten nem csak véletlenszerűen megjelenik, hanem velünk akar lakni. Aki Jézusra néz, nem egy pillanatnyi vallásos élményt kap, hanem tartós kapcsolatot.
János tanúsága így válik ma is meghívássá: merjek Jézusra úgy nézni, mint aki képes elhordozni, amit én nem tudok elhordozni. Merjem elhinni, hogy a bűn története nem az utolsó szó: a Bárányé az utolsó szó.
Ez a mondat végül reményt ad azoknak is, akik saját magukat már leírták: Jézus nemcsak a „jobbik énemért” jött, hanem a valóságosért. Az Isten Báránya nem távolról bírál, hanem közelről ment.
GYAKORLAT:
Válassz ki egy konkrét terhet, ami újra és újra visszatér benned (bűntudat, harag, szorongás, rossz szokás, sérülés). Mondd ki egyszerűen: „Jézus, Isten Báránya, vedd el ezt a terhet tőlem.” Ne magyarázd túl, csak nevezd néven, és tedd a kezébe. Utána tegyél egy apró, nagyon konkrét lépést, ami az új élet felé visz (bocsánatkérés, egy kísértés elkerülése, egy őszinte beszélgetés, egy kis rendrakás a napodban). Este egy mondat hála: „Köszönöm, hogy nem egyedül kell cipelnem.”
Hinni kell az embernek magánban, akkor bármire képes lehet!
Károly:
Feleségemmel minden reggel a „Reggeli dicséret” zsolozsmája előtt elmondjuk az imádságra hívásban:
„…tisztítsd meg szívemet minden hiábavaló és vétkes gondolattól; világosítsd meg értelmemet..”
Az új évben, 70 évesen különösen nagy szükségem van az IRÁNYTŰ-re és az isteni kegyelemre:
Istenem segíts ellenállni a békétlenség démonával szemben a haraggal, dühvel, hálátlansággal mérgezett és megbocsátásra képtelen családtagjaimnak.
Adj nekem kegyelmedet, hogy továbbra is higgadtan, bölcsen és türelemmel viseljem azokat a családon belüli konfliktusokat, amik a legnagyobb lelki terhet adják számomra, mivel tehetetlennek érzem magamat a megszüntetésükhöz.
Adjon Isten békét, türelmet és szelídséget! Nem te vagy az egyetlen,aki ezzel a kereszttel él és küzd!
Isten áldjon és segítsen mindnyájunkat!