Inspiráló gondolatok
Az önmagunkkal való kiengesztelődés
A legnehezebb megbékélés gyakran nem másokkal, hanem önmagunkkal történik.
Mielőtt mások felé szeretettel fordulhatnánk, először saját lelkünket kell elfogadnunk, gyengeségeinket, hibáinkat is beleértve.
Isten soha nem kér tőlünk tökéletességet, csak őszinteséget és alázatos nyitottságot. Amikor nem tudjuk elfogadni magunkat, akkor épp azt az embert utasítjuk el, akit Isten végtelenül szeret.
Engedd meg magadnak, hogy sebezhető legyél, hogy hibákat kövess el, mert ezek által tanulhatod meg igazán, hogy mit jelent Isten irgalma.
Az önmagaddal való kiengesztelődés által lehetőséget kapsz, hogy szabadon szeress másokat. Mert az, aki elfogadta önmagát, képes szeretetteljes elfogadással fordulni mások felé is. Engedd el a túlzott elvárásokat, és bízd magad Isten irgalmas szeretetére, amely felszabadít és békével tölti meg szívedet. Ha képes vagy önmagaddal megbékélni, akkor másokat is meg tudsz békéltetni Istennel és önmagukkal.
Thomas Merton
Élethelyzetek – sorozat
Ha ezt megtanulják a gyerekek, akkor felnőttként teljes életet élnek
Ha a gyerekek megtanulják, hogy a boldogság nem abban rejlik, hogy kicsodák, hanem abban, hogy milyen a hozzáállásuk az élethez;
- ha megtanulják, hogy jobb adni és megbocsátani, mint elvenni és bosszút állni;
- ha megtanulják, hogy az önsajnálat nem enyhíti a szenvedést, hogy azon csak belső elszánással és lelki erővel lehet túljutni;
- ha megtanulják, hogy nem uralkodhatnak a körülöttük lévő világon, de saját lelkükön igen;
- ha megtanulják, hogy akkor lesznek jó emberi kapcsolataik, ha többre értékelik a barátságot a saját önző énjüknél, a kiegyezést a büszkeségnél, az odafigyelést a tanácsosztogatásnál;
- ha megtanulják, hogy ne gyűlöljenek valakit azért, mert félnek a másságától, de féljenek az effajta gyűlölettől;
- ha megtanulják, hogy az igazi erő abban rejlik, ha felemelünk másokat, ha ellenben elnyomjuk őket, az csak látszaterő;
- ha megtanulják, hogy a kívülről jövő dicséret hízelgő, de értelmetlen, ha nem párosul önbecsüléssel;
- ha megtanulják, hogy egy élet értelmét nem az anyagi javak felhalmozásának éveivel kell mérni, hanem azokkal a pillanatokkal, amikor önmagunkból adtunk másoknak – adtunk bölcsességet, reményt, vigaszt és szeretetet;
- ha megtanulják, hogy az emberek szépségét nem a szemünkkel, hanem a szívünkkel látjuk; és bár az idő vasfoga vagy a sors nehézségei megrongálják a külső burkot, ugyanakkor megedzik a jellemet és új perspektívákat nyitnak;
- ha megtanulják, hogy ne ítélkezzenek mások felett, mert mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai; és hogy melyik nyilvánul meg, az sokszor a kívülről jövő segítségtől vagy bátorítástól függ;
- ha megtanulják, hogy mindenkinek megadatott az egyediség ajándéka, és az élet célja pedig az, hogy ennek az adottságnak a gazdagságát megosszuk a világgal.
Ha a gyerekek mindezeket az elveket megtanulják, és alkalmazni is tudják a gyakorlati életben, akkor nem lesznek gyerekek többé – akkor áldássá válnak ismerőseik és kimagasló példaképekké az egész világ számára.
GONDOLAT:
Ezek ugyanúgy érvényesek a felnőttekre is! Téged melyik gondolat érintett meg legjobban?
Azzal van igazán dolgod.
***
Ha van saját tapasztalatod, véleményed e történettel kapcsolatban, írd le bátran itt a hozzászólásnál!