Hétindító rövid gondolatok
Állni, meghajolni, leborulni
Az ember szellemileg fölötte áll a teremtett világnak. Ezt többek között úgy fejezi ki, hogy két lábra állt. Így kétdimenziós teremtményből háromdimenziós lett. Az első két lábból kéz lett, már nem támaszkodásra, hanem cselekvésre szolgál. Állhatunk egyenesen. Ez jó dolog, de van, amikor túlzott büszkeséget is kelthet az emberben. Vannak helyzetek, amikor szálfa módjára állni kell, de olyan helyzet is van, amikor meg kell hajolni, le kell térdelni, sőt le is kell borulni. Ha Isten közelében vagyunk, akkor illik alábbadni emberi büszkeségünket. Nem baj, ha időnként a hátunkon levő kereszttel együtt mérhető a testmagasságunk. Emberileg csak annyi látszik, hogy nem áll egyenesen az illető. A hit szemével nézve viszont lehet, hogy magasabb, mint egy nem hívő délceg ember. Jézus Pilátus előtt nem hajolt meg, de a kereszt alatt igen. Mindig úgy tett, ahogyan az Atyáról szóló példaadás pillanatnyilag kívánta. Egy biztos, sose esett hanyatt. Nem fordult ki ember mivoltából. Isten nem lök hanyatt, előtte leborulunk. Ilyenkor is előrébb van a fejünk, mint a lábunk. Nem a talpunkkal, hanem a fejünkkel fogjuk fel, kicsoda Isten. Aztán jöhet a futás, mint Húsvétkor, hogy szertevigyük a jó hírt. Ne akárki előtt hajoljunk meg, csak az előtt, aki tényleg egyenes.
Sánta János atya
Embermesék – sorozat
A maradandó emlék
Azután megérkezett a vonat, bezárult mögötte az ajtó, és ő beleveszett az éjszakába.
Ted Kruger
GONDOLAT:
A kimondott szavaknak ereje van!
Ugyanolyan erősen képesek építeni, mint rombolni. Szavakkal építeni nem lehet akaratlanul, csak rombolni. Az építés csak akkor működik, ha tudatos. Amikor átgondolt, jó szándék van mögötte.
Válaszd a szeretetteljes kommunikációt!
Ha maradandó lelki élményekre vágysz, maradj továbbra is útitárs itt »
***
Ha van saját tapasztalatod, véleményed e történettel kapcsolatban, írd le bátran itt a hozzászólásnál!