Oldal kiválasztása

Hétindító rövid gondolatok

 

Felnőttél a küldetésedhez?

Hívni oda szoktak, ahol már van valaki, küldeni oda, ahol még nincs senki. Hívni egy társaságba szoktak, küldeni az egyedüllétbe. Istennél is így van. Amikor az Atya küldi a Fiút, isteni szemmel nézve ez a Fiúnak is egyedüllétet jelent, feladva a biztonságot. Értünk, emberekért. Persze, minden pillanatban ott a Szentlélek, aki az Atya és a Fiú kapcsolata.

A küldetéshez fel kell nőni, először szabad élvezni egy darabig a meghívottság örömét, a közösség védelmét, de aztán eljön a felnőtté válás pillanata, amikor, hogy a Lét terjedjen, muszáj lépnünk. Ehhez nem nő fel mindenki. Pontosabban, az lenne a jó, ha mindenki a neki szóló küldetéshez nőne fel. Mert a zavarodottság egyik jele az, hogy vagy túl keveset vállalunk, vagy túl sokat. Ha keveset vállalunk, olyanok leszünk, mint a túlérett gyümölcs, ha túl sokat, akkor semmire se lesz időnk normálisan. Mindkettő rossz.

Küldetésünkkel együtt jár bizonyos egyedüllét. Nem csoda, hiszen Isten a mi feladatunkat nem szánja senki másnak, törvényszerű, hogy ettől szenvedjünk egy kicsit. De ha túltesszük magunkat az első válságon, meg fogjuk ízlelni a Lélek örömét, aki újfajta módon hoz össze embertársainkkal, azokkal, akik már szintén fel merték vállalni a nekik szánt isteni létdarabkát.
Sánta János atya


 

Embermesék – sorozat

 

Az ötödik férj

Thelma még 75 éves korában is tele volt életkedvvel és életerővel. Miután a férje meghalt, a gyerekei azt javasolták, költözzön az idősek otthonába. Közösségi, társaságkedvelő ember lévén igent mondott. Alighogy beköltözött, Thelma irányítani kezdte a közösség életét, mindenféle programokat szervezett az otthon lakói számára, és csakhamar nagy népszerűségre tett szert, sok barátot szerzett. Új barátai meglepetés-partival kedveskedtek Thelmának nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Amikor megérkezett az ebédlőbe a vacsorához, mindenki állva üdvözölte, és a parti egyik szervezője odavezette őt a főhelyre. Az este vidámsággal, szórakozással telt, de Thelma nem tudta levenni a tekintetét egy úrról, aki az asztal másik végében ült.
Amikor az ünneplés befejeződött, Thelma felállt és odament az illetőhöz.
– Ne haragudjon, ha kellemetlenséget okoztam vele, hogy egész este önt bámultam – mondta. Egyszerűen nem tudtam levenni önről a szememet. Szakasztott úgy néz ki, mint az ötödik férjem.
– Az ötödik férje!? – csattant fel az idegen. – Már megbocsásson, hányszor ment férjhez?
Thelma elmosolyodott, és így felelt:
– Négyszer.
Nem sokkal ezután összeházasodtak.
Shari Smith

GONDOLAT:

„A humor az emberiség legnagyobb áldása.” – vallja Mark Twain és milyen igaza van! Humorral könnyebb átvészelnünk a nehézségeket, ha nem úgy történik valami, ahogy elterveztük.
A héten próbáld meg a nem várt helyzeteket, a bosszankodásra okot adó történéseket humorral felfogni!

***
Ha van saját tapasztalatod, véleményed e történettel kapcsolatban, írd le bátran itt a hozzászólásnál!