Köszöntelek szeretettel, Kedves Útitársam!
Kezdjük az ÚTITÁRS FOHÁSSZAL, amelyet minden csütörtökön elmondunk magunkért és egymásért:
Hozzád emelem lelkemet, Uram, Istenem! Benned bizakodom!
Eléd hozom most mindazt, amim van és ami vagyok.
Hálát adok Uram minden ajándékodért, amit eddig kaptam Tőled.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról, és kegyelmedről, mely kezdet óta vezet!
Ne ródd fel nekem bűneimet és tévedéseimet! Jóságodban, Uram, gondolj rám irgalommal!
Uram, te mindig megbocsátasz és hűséges vagy, megmutatod az utat a bűnösnek.
Az engedelmeseket igazságban vezeted, az alázatosokat megtanítod ösvényeidre.
Uram, mutasd meg nekem útjaidat, taníts meg ösvényeidre! Vezess igazságod szerint és taníts engem, hiszen te vagy az én Istenem és gyámolom, minden időben benned bizakodom!
Uram, minden utad kegyelem! Tekints rám irgalommal, mert elhagyatott vagyok és szegény! Jóságosan megmutatod nekem, mely utat válasszam. Szemem ezért mindig az Úrra néz! Szabadítsd meg lábam a botlástól! Adj enyhületet szívem gyötrelmének és szabadíts ki bajaimból, korlátaimból, megkötözöttségeimből!
Uram, add kegyelmedet, hogy el tudjak engedni mindent, amihez ragaszkodom! Ne gátoljam Lelked szabad mozgását bennem! Működj bennem úgy, hogy mint Mária, vigyelek el mindazokhoz, akiknek életével ma kapcsolatba kerülök!
Félelmeim és elvárásaim magam felé sokszor gátolnak abban, hogy szabad legyek.
Megszokott, automatikus reakcióim akadályozzák, hogy a fejlődés új lehetőségei után kutassak.
Nagyobb belső szabadságért imádkozom, és azért, hogy odaforduljak az új kihívások felé, melyeket nekem szánsz Istenem.
Uram, imádkozom most Útitárs-testvéreimért is!
Nyisd meg szívüket a mindent átható szereteted előtt! Engedjék, hogy te vezesd és irányítsd az életüket a teljessége felé, hogy sugárzó boldogságot tapasztalhassanak meg!
Atyám, segíts mindannyiunkat, hogy ne a magunk feje szerint válasszunk irányt, mert így belső sötétséghez érhetünk, hanem maradjunk éberek, hogy lássuk Jézust, aki „a világ világossága”.
Amen.
Saját imaszándékodat a levél aljára írhatod!
Lehetőleg konkrét szándékot fogalmazz meg, és legalább a keresztnevedet add meg!
IRÁNYMUTATÓ:
1, Az egyszerű élet titka
Kedves Útitársam!
A Máté-recepteknek a végére értünk.
Ezeket az egyszerű étel-recepteket azért adtuk közre, hogy megmutassuk neked, milyen különleges, ízletes és változatos ételeket lehet készíteni teljesen hétköznapi hozzávalókból. Egyaránt alkalmasak arra, hogy reggelire, uzsonnára vagy vacsorára meglepd ilyen szendvics-félékkel barátodat, szomszédodat, családtagodat… Azt szerettem volna megmutatni, hogy az általad készített egyszerű ételek egyben szeretetgesztusok lehetnek más emberek felé! Milyen egyszerű dolgok elegek ahhoz, hogy másoknak örömöt szerezz!
Folytasd, ahogyan tudod!
***
Július végéig pedig az egyszerűség példaképétől, Assisi Szent Ferenctől, az ő életéből, gondolataiból hozok neked néhányat.
Fogadd szeretettel!
Példák az egyszerűségre Assisi Szent Ferenc életéből…
Segíteni a rászorulókon
„Nem sokkal azután, hogy Ferenc visszatért Assisibe, egy misztikus élményben volt része. Miközben egy ősi feszület előtt imádkozott a város alatti, elhagyatott útszéli Szent Damján-kápolnában, a Megfeszített Krisztus ikonja életre kelt, és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.”
Ferenc ezt szó szerint értelmezte, hogy ez arra a rossz állapotban levő templomra vonatkozik, ahol éppen imádkozott. Ezért eladta a lovát és egy rakomány ruhaneműt az
apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta.”
Mindened, amid van, Isten ajándéka. Ő bőkezű, és azt akarja, hogy te is az legyél. A Biblia azt mondja: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.” (Péld
11,25) Van tehát oka, hogy miért érzed mindig olyan jól magad, amikor másokon segítesz, akár pénzt adsz, ruhát, vagy más dolgot. Akár az idődből, a figyelmedből áldozol rájuk.
2, „Gyere velem! Megmutatom!”
Rövid, pár perces videó formájában „kiviszlek” a természetbe, és olyan egyszerű, mégis nagyszerű dolgokat mutatok meg Neked, amelyekben felfedezheted Isten csodálatos üzenetét, gazdagságát.
Szükségünk van a gyomlálásra
A játék a szeretet egyik legtisztább kifejezése
– 7 ok a játékra –
Stuart Brown, a játékviselkedés úttörő kutatója szerint a játék nem csupán szórakozás, hanem létszükséglet. Játszani csak önként, mindenféle kényszertől mentesen lehet. A játék céltalan szórakozás, ami általában várakozással kezdődik, majd az öröm, a meglepetés, az empátia vagy az erő megélését követően nyugalommal ér véget. A játékszükséglet belső hajtóerőként működik, és az emberek különböznek aszerint, hogy mennyire erős ez a szükségletük.
A játék rendkívül sok előnnyel jár, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek életében is.
Miért jó játszani?
1, Örömet okoz
A játék sokféleképpen fokozza az érzelmi jóllétünket. Boldogsággal tölthet el, ha a játékban sikerül leküzdenünk egy nehézséget, megoldanunk egy feladatot, legyőznünk egy veszélyt, újraélnünk egy kellemes pillanatot vagy megvalósítani valamely vágyunkat. Fokozhatja az örömérzetünket, hogy a játék során kiadhatjuk magunkból a feszültséget, hangosan nevethetünk vagy építhetjük a kapcsolatainkat.
2, Segít a feszültségszint szabályozásában
Grastyán Endre magyar orvos szerint a játék segítségével a feszült és az oldott állapot közötti optimális szintet próbáljuk beállítani. A feszültség szintje csillapítható, de emelhető is a játékkal, így fontos szerepe van az energiaszintünk szabályozásában.
3, Enyhíti a stresszt
A játszás felfrissít, feszültségoldó és feszültség levezető hatású. Gyermekként az egyik legnagyobb szórakozásom a szénakazalban ugrálás volt: néhány ugrás, és minden rosszat magam mögött hagytam. A játék során biztonságban, valódi veszélyhelyzet nélkül élhetjük át a feszültséget (gondoljunk a gyermekét magasba dobó apukára, vagy a katonásdit játszó kisiskolásokra).
4, Megkönnyíti a tanulást és a munkát
Bizonyos játékok javítják az agyműködést, és hozzájárulnak a képzelet, a kreativitás és a problémamegoldás fejlődéséhez. A munka vagy tanulás közben beiktatott rövid, játékos szünetek segíthetnek új nézőpontból nézni a problémát és kreatív megoldást találni. A gyermek könnyebben tanul, a felnőtt pedig hatékonyabban dolgozik, ha a feladat szórakoztató és játékos. .
5, Segít a jelenben élni
Az elmélyült játék során megtapasztalhatjuk az áramlat (flow) élményét, amikor teljesen elmerülünk és feloldódunk abban, amit csinálunk, és csak az adott tevékenységre fókuszálunk. Ebben a lelkiállapotban nem gyötörjük magunkat a múlt hibái miatt, és kizárjuk a jövő tennivalóit is, egyedül a jelen számít.
6, Segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat (és másokat)
A játékok segíthetnek abban, hogy a személyiségünk olyan részeit is megtapasztaljuk, amire a hétköznapok során nincs lehetőségünk. A játék közben megélhetjük azokat a tulajdonságainkat, amelyeket a hétköznapokban elfojtunk. Ilyen, amikor a stratégiai játék során a mindig békés barátunk agresszív támadásba kezd, vagy a visszahúzódó ismerősünk pikáns humoráról tesz tanúságot a drámajáték közben.
7, Összeköt másokkal
Stuart Brown szerint az örömteli kapcsolat első jele, amikor az anya és a gyermeke egymásra néznek, a baba mosolyog, amire az anyából spontán módon kitör az öröm és a játék. A kutató szerint az emberek összetettebb játékai is ezen alapulnak. A játék során olyan barátságos együttlét jön létre, ami gátolja a destruktív agressziót. Ez az oka annak is, hogy a játék segítségével magas szintű önszabályozás (kontroll és önkontroll) sajátítható el.
Az együtt töltött minőségi idő, a jó hangulat és a közös nevetés közelebb hozza az embereket, megerősíti a valahova tartozás érzését, és építi a kapcsolatokat, ami az egyéni szorongásokra és depresszióra is gyógyírként hathat. A játékban megjelenő humor segíthet a nézeteltérések és a kommunikációs problémák elsimításában, de maga a játékhelyzet is fejlesztheti az együttműködést. Az együtt játszók között elindul egy mélyebb, bizalmi kapcsolat, amelyben könnyebben megjelenhet az empátia és az intimitás érzése, ráadásul a biztonságos kapcsolatban történő játék segíti a lelki sebek gyógyulását is.
A játék és a játékosság minden emberi kapcsolatban fontos, de a párkapcsolatban és a szülő–gyermek kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír.
Stuart Brown szerint „a játék a szeretet legtisztább kifejezése”, hiszen nincs más célunk vele, mint értékes időt tölteni a másikkal.
Forrás: Képmás.hu
Neked mit jelent a szabadság?
Július 14. – Évközi 15. vasárnap
Olv.: Ám 7,12-15; Zs 84; Ef 1,3-14;
Evangélium: Mk 6,7-13
Terrorista kinézetű emberek rontottak be egy templomba, éppen a mise alatt: símaszkkal a fejükön, géppisztollyal a kezükben. Elengedtek egy sorozatot a levegőbe, majd hangosan rákiabáltak a jelenlévőkre! „Mindenki takarodjon ki a templomból, mert akik bent maradnak, azokat rögtön agyonlőjük!” Eszeveszett futás, tülekedés kezdődött. Az emberek egymást taposva tódultak ki a templomból. Egy-két perc múltán csak a pap és néhány hívő maradt az épületben, akik elszánt tekintettel néztek az ég felé. Akkor az egyik símaszkos férfi lerántotta a maszkot és nevetve így szólt a paphoz: „Atyám, most már folytathatja a misét! Elhagyta a gyülekezetet minden kétszínű, képmutató, szenteskedő vagy gyáva alak! Most már csak azok vannak itt jelen, akik tényleg hisznek, Istent az életüknél is jobban szeretik.” 
Szabadság! Amikor ezt a szót hallják, a legtöbben talán erre gondolnak: „Azt csinálok, amit akarok!” Szabadnak lenni egyenlő azzal, hogy független vagyok, nem korlátoz senki semmiben. Sajnos, az így értelmezett szabadság jelszavát legtöbbször a rossz tetteink igazolására használjuk. Megtehetem a rosszat, mert nincs jogod korlátozni benne, ha egyszer én így döntöttem és valami miatt így tartom jónak. De ez lenne az igazi szabadság? Ennyi lenne az igazi szabadság? A jóra nem lehet szabad az ember? Miért nem élünk a szabadság lehetőségével többször olyan helyzetekben, amikor valaki, valakik a jóban igyekeznek akadályozni minket? Az Istenben való hitet sokszor ellentétesnek látják a szabadsággal – pedig éppen a komoly, mély istenhit tehet igazán szabaddá. Szabaddá a jóra! Erre tanítanak bennünket az olvasmányok.
Az ószövetségi szakaszban megjelenik a félelemtől való szabadság Ámosz próféta példájában. Amacja, a királyi szentély, Bétel papja megfenyegeti Ámoszt, hogy hagyjon fel a prófétálással az elszakadt északi országban, Izraelben. Ámosz azonban kinyilvánítja, hogy ő nem önjelölt próféta, aki a saját elgondolása szerint beszél, amikor gondolja, és abbahagyhatja, amikor épp akarja vagy mások akarják. Nem is családi örökségként kapta a prófétálás küldetését, hanem maga az Isten szólította el a juhok mellől, a fügefái alól. Neki esze ágában sem volt prófétálni! Azonban Isten, akiben mélységesen hitt, maga bízta meg ezzel a szolgálattal! Ő pedig, ha már igent mondott, kitart a döntése mellett, Isten küldő szava mellett, s nem lehet attól eltávolítani semmiféle, akár életveszélyes fenyegetéssel. Milyen sokan tántorodnak el az általuk elhatározott, vagy akár már meg is ígért jótól valamiféle vélt vagy valós veszedelem miatt! A félelem megbénítja, vagy legalábbis jócskán korlátozza őket. Pedig ha valaki igazán hisz Istenben, aki a jóra, az igazság megvalósítására küldi, akkor nem riad vissza a félelem miatt, mert tudja, hogy nem csak a saját erejére hagyatkozhat.
Az evangéliumban pedig azt látjuk, hogy létezik szabadság az eszközök, az anyagi javak, az emberi módszerek bűvöletétől is. A tanítványok arra kapnak felszólítást Jézustól, hogy szinte teljesen eszköztelenül, minden emberileg szükségesnek látszót nélkülözve kezdjék meg az evangélium hirdetését. Nem lehet náluk pénz, tarisznya, de még csak váltás ruha sem. Mennyire idegen gondolat ez a mai embertől, aki el sem tudja képzelni az életét, munkáját, sőt még egy pár napos kirándulását sem a megszokott kütyüjei, hitelkártyája, kedvenc ruhái, látszólagos biztonsága nélkül. A tanítványok azonban megtapasztalják, hogy Jézusra hagyatkozva, az Ő kegyelméből merítve mindezek nélkül is hatékony a munkájuk, sikeres a küldetésük. Nagy szabadságot élnek meg az emberi eszközöktől, amelyek bizony sokszor legalább annyira korlátozzák is az embert, mint amennyire segítik. Később nagy örömmel éli meg ezt a szabadságot Szent Ferenc, Szent Domonkos, Bosco Szent János és még annyi elkötelezett életű Krisztus-követő! Természetesen nem jelenti ez az anyagiaktól vagy emberi eszközöktől való szabadság azt, hogy nem birtokolhatunk semmi ilyesmit, vagy nem használhatjuk őket! A szabadság nem egyenlő a mentességgel, a „nincs”-csel. Azonban fontos, hogy az eszköz valóban csak eszköz legyen, és ne cél! Valamint ne essünk kétségbe, ha ezek közül valamit elveszítünk! Ha valóban Istenben bízva és Isten ügyén fáradozunk, akkor mindig megkapjuk azt, ami valóban szükséges és nélkülözhetetlen!
Dr. Finta József atya