Oldal kiválasztása

Köszöntelek szeretettel, Kedves Útitársam!

Kezdjük az ÚTITÁRS FOHÁSSZAL, amelyet minden csütörtökön elmondunk magunkért és egymásért:

Hozzád emelem lelkemet, Uram, Istenem! Benned bizakodom!
Eléd hozom most mindazt, amim van és ami vagyok.
Hálát adok Uram minden ajándékodért, amit eddig kaptam Tőled.

Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról, és kegyelmedről, mely kezdet óta vezet!
Ne ródd fel nekem bűneimet és tévedéseimet! Jóságodban, Uram, gondolj rám irgalommal!
Uram, te mindig megbocsátasz és hűséges vagy, megmutatod az utat a bűnösnek.
Az engedelmeseket igazságban vezeted, az alázatosokat megtanítod ösvényeidre.

Uram, mutasd meg nekem útjaidat, taníts meg ösvényeidre! Vezess igazságod szerint és taníts engem, hiszen te vagy az én Istenem és gyámolom, minden időben benned bizakodom!

Uram, minden utad kegyelem! Tekints rám irgalommal, mert elhagyatott vagyok és szegény! Jóságosan megmutatod nekem, mely utat válasszam. Szemem ezért mindig az Úrra néz! Szabadítsd meg lábam a botlástól!  Adj enyhületet szívem gyötrelmének és szabadíts ki bajaimból, korlátaimból, megkötözöttségeimből!
Uram, add kegyelmedet, hogy el tudjak engedni mindent, amihez ragaszkodom! Ne gátoljam Lelked szabad mozgását bennem! Működj bennem úgy, hogy mint Mária, vigyelek el mindazokhoz, akiknek életével ma kapcsolatba kerülök!

Félelmeim és elvárásaim magam felé sokszor gátolnak abban, hogy szabad legyek.
Megszokott, automatikus reakcióim akadályozzák, hogy a fejlődés új lehetőségei után kutassak.
Nagyobb belső szabadságért imádkozom, és azért, hogy odaforduljak az új kihívások felé, melyeket nekem szánsz Istenem.

Uram, imádkozom most Útitárs-testvéreimért is!
Nyisd meg szívüket a mindent átható szereteted előtt! Engedjék, hogy te vezesd és irányítsd az életüket a teljessége felé, hogy sugárzó boldogságot tapasztalhassanak meg!
Atyám, segíts mindannyiunkat, hogy ne a magunk feje szerint válasszunk irányt, mert így belső sötétséghez érhetünk, hanem maradjunk éberek, hogy lássuk Jézust, aki „a világ világossága”.
Amen.

Saját imaszándékodat a levél aljára írhatod! 
Lehetőleg konkrét szándékot fogalmazz meg, és legalább a keresztnevedet add meg!

 

 

 

IRÁNYMUTATÓ:

1, Máté-receptek

Gombamártásos melegszendvics

HOZZÁVALÓK 1 személyre:
1 szelet kenyér
20 dkg csiperkegomba
1 kisebb fej vöröshagyma
1 ek liszt
2 dl tejszín
reszelt sajt
(a hozzávalók tetszőlegesen változtathatóak)

Serpenyőben a vöröshagymát olajon megfonnyasztjuk. A gombát megtisztítjuk, és feldaraboljuk, majd a hagymához adjuk és elkezdjük párolni. Amikor már összeesett a gomba, levét kissé elfőtte, a lisztet rászórjuk, hozzáöntjük a tejszínt. Elkeverjük és 1-2 percen át összefőzzük.
A kenyérre szedünk a gombamártásból, szórunk rá reszelt sajtot és sütőben megpirítjuk.
Jó étvágyat hozzá!

Természetesen a mostani és a korábbi recepteket elkészítheted akár reggelire, vagy gyermekednek, unokádnak, barátodnak!

GONDOLAT:
Fontos az étel, amit eszünk, ami táplál minket. Viszont étel nélkül napokig, akár hetekig is kibírnánk, ha muszáj lenne. Ezzel szemben víz nélkül pár óráig. Ezekben a forró napokban még inkább vágyunk a tiszta víz után. Amikor vizet iszol, adj hálát érte, hogy szomjadat oldhatod!
A víz éltet. Mi az, ami téged éltet?



2, „Gyere velem! Megmutatom!”

Rövid, pár perces videó formájában „kiviszlek” a természetbe, és olyan egyszerű, mégis nagyszerű dolgokat mutatok meg Neked, amelyekben felfedezheted Isten csodálatos üzenetét, gazdagságát.

Amikor lemegy a nap

JAVASLAT:
Ha teheted, menj ki a héten a természetbe, vagy csak az utcád végébe abban az időpontban, amikor a nap lemenőben van. Gyönyörködj benne és közben adj hálát a Teremtőnek mindazért, ami éppen eszedbe jut!

A gondoskodó szeretet

A képen látható tengelic a már szinte felnőtté vált fiókájáról még mindig gondoskodik. Erről az jut eszembe, hogy így van velünk a mi Mennyei Atyánk is.
Egész életünk során figyel ránk, törődik velünk. Nem fárad bele! Még akkor is gondoskodik, amikor olyanok a körülményeink, vagy úgy érezzük, hogy egy feneketlen, sötét gödörben ülünk! Amikor nehéz helyzetben vagyunk, legyünk biztosak abban, hogy az Úr gondoskodni fog rólunk a megfelelő időben! Ne legyünk türelmetlenek!

Fotó: Nagy Csilla, ng.24.hu

A hit legyőzi a félelmet

Június 23. – Évközi 12. vasárnap
Olv.: Jób 38,1.8-11; Zs 106,23-31; 2Kor 5,14-17;
Evangélium: Mk 4,35-41 

Idős néni szorult be egy toronyház liftjébe két emelet között. Komolyabb gond akadt, így ki kellett hívni a szerelőket. Ők persze nem azonnal jöttek, s a ház lakói aggódni kezdtek a néniért. „Ne tessék félni!” – biztatták. „Semmi baj nem lesz! Hamarosan megjavítják a liftet, tessék csak nyugodt lenni!” „Én egyáltalán nem félek, hiszen nem vagyok egyedül.” – hallották a néni reszelős, de vidám hangját a liftből. Erre a lakók megnyugodtak. Jaa, ha nincs egyedül! Akkor könnyebben ki fogja bírni ezt a pár órát. És valóban, a liftből olykor mormolás hangjai szűrődtek ki, mintha valaki beszélt volna egy másik személyhez. A szerelők több, mint egy óra múlva érkeztek meg, s majdnem egy másik órát dolgoztak, amíg elhárították a hibát. Mikor a lift végre újra elindult, az összegyűlt lakók izgatottan várták, vajon milyen állapotban kerülnek majd elő a beszorult emberek. Megdöbbenve látták, hogy amikor az ajtó kinyílt, csak egyedül az idős néni lépett ki a liftből. Kissé fáradtnak tűnt, de vidáman mosolygott. „Azt tetszett mondani, hogy nincs egyedül!” – szörnyülködtek a lakók. „Milyen félelmetes lehetett odabenn a sötétben két órahosszán keresztül!” „Én tényleg nem voltam egyedül!” – húzta elő a nénike a Rózsafűzérjét a zsebéből. „Végig velem volt az Isten! Higgyék el, jól eltöltöttük bent az időt közösen!”  

„Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” – kérdezi Jézus a viharos tengeren hányódó csónakban rettegő apostoloktól. Úgy tűnik, Jézus szerint a félelem ellenszere nem az, hogy megszűnik a rettegést kiváltó körülmény, hanem a hit. Ha nincs ok a félelemre, akkor ellenszer sem kell rá. Azonban ebben a világban soha nem lesz olyan, hogy ez embernek ne legyen miért aggódnia, ne kelljen mitől félnie. Ezért mindig szükség lesz arra, hogy valahogy kezelni, csillapítani tudjuk a félelmünket, s ne nehezítsük meg még jobban saját magunk vagy mások életét. Jézus pedig a hitben jelöli meg a félelem legjobb gyógyítóját.

Milyen az a hit, ami segít legyőzni a félelmeinket?  
Biztosan nem pusztán valamiféle „ügybe vetett hit”, a saját igazam bizonygatása. Ez is erőt adhat az embernek, de nem elegendő arra, hogy hatékonyan legyőzze a félelmet. A legnemesebb ügyek is sokszor elbuknak, nem is beszélve arról, hányszor csalatkozik az ember a saját helyesnek, igaznak vélt eszméiben, ideáiban. Nem elegendő a saját erőnkbe, képességeinkbe, eddigi teljesítményeinkbe vetett hit sem. Az embert érhetik súlyos kudarcok, veszteségek, s ezek kapcsán megrendülhet a saját erejébe vetett bizalma. Nem egyszer ezek a kudarcok csak fokozzák a félelmeinket, a jövő kihívásaival kapcsolatos aggódásunkat. Nem bizonyul elégségesnek a félelem legyőzéséhez az embertársainkba vetett hit, a mások iránti bizalom sem. Természetesen az is fontos, és nagy érték, ha van kikre támaszkodnunk, vannak segítőink életünk buktatóiban. Azonban sajnos napjainkban talán több a negatív tapasztalat ezen a téren: a közömbösség, az önzés és érdektelenség, melynek falaiba újra és újra beleütközünk. Nem is beszélve arról, hogy nem egy probléma, nyomorúság leküzdéséhez nem elegendő más emberek segítsége, szeretetteljes mellénk állása sem. Sőt, az egész emberiség tudása, tudományos fejlettsége, technikai felvértezettsége sem. Jézus a hitnek egy mélyebb, teljesebb szintjéről beszél, illetve ezt hiányolja apostolaiból. Ez pedig nem más, mint az Istennel való élő, személyes kapcsolat.   

Miért képes az igaz Istenbe vetett hit minden másnál hatékonyabban csillapítani a félelmet?
Egyrészt azért, mert aki az igaz Istenre támaszkodik, az olyan erőt állít maga mellé, amely felülmúl minden emberi képességet. Ahol az ember már tehetetlen, ott Isten még mindig hatalmas. Ahol számunkra véget ér minden lehetséges továbblépés, ott Isten minden akadályt legyőzve tovább halad. Számos tanúságtétel bizonyítja, hogy egyes „lehetetlen helyzetekben” az imájukban Istenhez forduló emberek csodás segítséget tapasztaltak meg. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az Istenbe vetett hit másik nagy ajándékáról sem: az örök élet, a végtelen mennyei boldogság reményéről. Ugyanis megcáfolhatatlan tény, hogy itt ebben a földi életben nem lehetséges minden bajt megúszni, minden szenvedést elhárítani, minden problémát legyőzni. Ahogyan egyre több évtized telik el rajtunk, annál többször futunk bele megoldhatatlan helyzetekbe. Olyan fájdalmakba, amelyek nem szűnnek meg, sőt talán csak fokozódnak. Amelyeket nem tudunk magunk mögött hagyni, hanem egy életen át el kell őket hordoznunk. Az ilyen szituációkat csak akkor lehet egészséges lélekkel helyesen kezelni, ha erősen tudunk bízni abban, hogy ezek nem uralkodnak örökké rajtunk. A halál után egy olyan élet vár ránk, amely nem ismeri többé a szenvedést, a betegséget, a bűn okozta sebeket. Az örök boldogság hite akkor is képes vigaszt nyújtani, erőt adni, ha a földi lét keretei között már nincs többé remény. Isten többre, nagyobbra hív bennünket földi életünknél.
 

Dr. Finta József atya