Ráhangolódás:

Hogy valóban jelen lehess a mai imában, szánj egy kis időt a felkészülésre: csendesítsd le magadat szó szerint és átvitt értelemben is. Először is, keress egy jó helyet az imára. Ha nem hagyhatod el a szobádat, nem sok választásod van, de ne feledd, hogy az ima a valódi kapcsolatról szól, nem arról, hogy minden külső körülmény tökéletes legyen. Vedd úgy, hogy a lehető legjobb helyen vagy.

Isten segítségét kérem, hogy ebben az imaidőben elfoglaltságaimtól elszakadjak, és megnyíljak Isten felé.

Elmélkedés:
Ez a fotó egy öreg fa kérgét ábrázolja. A kéreg kívülről elég durvának látszik: viharvert, göcsörtös és kopott.

Mi is sokszor viharvertnek látszunk. Meglátszódnak rajtunk a küzdelmek, szenvedések, kudarcok…

Azonban a legtöbb fa kérgének a belseje sima és színes, egyszerre finom és szembetűnő. Ki gondolta volna, hogy a szürke kéregnek belül barnás narancsszín árnyalatai lesznek? Én gyönyörűnek találom.

A kéreg külseje göröngyös, mintája zűrzavaros, de aztán kiderül, hogy belül komplex formája és szerkezete van. Arra rendeltetett, hogy segítse növekedni a fa belsejét, lelkét.
Érdekes: ahogy látjuk a valódi természetét belülről, másképpen látjuk a kéreg külsejét is. Nem tudunk eltekinteni valódi belső természetétől, és ennek eredményeképp kívül-belül gyönyörűnek látjuk. Felfedezzük, hogy mindennek megvan a maga rendeltetése. Isten mindent okkal teremtett olyannak, amilyen – még akkor is, ha elsőre nem látjuk az értelmét, hasznát.

Ismersz valakit, aki egy kicsit úgy érzi magát, mint a kéreg külseje? Esetleg te magad vagy az? Ha így van, mit tanulhatunk a kéreg belsejéről? Mit mondhatnánk annak az embernek vagy akár önmagunknak valódi természetünkről?

Sokunknak nehezére esik meglátni bensőnk és az életünk szépségét. Sokakat eltérít a zűrzavar, a tökéletlenség, amelyet az életükben és önmagukban megtapasztalnak. Ilyen zavarodottság lehet bennünk a járvány idején is. Rossznak, kegyetlennek, igazságtalannak láthatjuk ilyenkor az életünket, amiben alig van jó dolog. Tele vagyunk gonddal, betegséggel, kilátástalansággal. Ezt a rendezetlenséget, tökéletlenséget sokszor félreértelmezzük, kudarcként, csúfságként vagy akár gyűlöletre való okként éljük meg. Megutáljuk az életet.

Amikor ebben az üzemmódban „működünk”, nem vesszük észre, hogy milyen komplexek, rendezettek és simák vagyunk a szívünkben, bensőnkben. Mennyi jó, szép dolog, öröm történt már velünk az eddigi életünk során, amelyért nem győzünk hálát adni.

Isten megteremtett, szeretetből teremtett és teremtésünk azóta is zajlik napról-napra. Az Ő gondoskodása valóság a mindennapjainkban. Sőt, Ő, aki teremt, szeret is bennünket, és párbeszédet szeretne folytatni velünk. Odavihetjük rendetlenségünket, az életünk kuszaságait és tökéletlenségünket Teremtőnkhöz, és megérthetjük, hogy velünk van még ilyenkor is, sőt, talán különösen ilyenkor. Ez a tudat felszabadít bennünket. Képessé tesz arra, hogy újra megnyíljunk Felé.
Ha ez megtörténik, akkor újra Hozzá kapcsolódhatunk a benső szépséghez, életünk céljához, lényünk valóságához.

Ízlelgesd e szavakat: „Gyönyörű vagyok – kívül-belül. Isten megteremtett, és jól teremtett meg. Szerethetem magamat, és szerethetek mindenkit.”

A Szentírásból:
» Iz 43,1
Most hát ezt mondja az Úr, a teremtőd, Jákob, az alkotód, Izrael: Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy.
» Ef 2,10
Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.
» Én 4,7
Egészen szép vagy, kedvesem, nincsen rajtad semmi folt.

Elmélkedd át ezeket a kérdéseket őszintén:

1. Milyen érzéseket táplálok magammal szemben?
2. Milyennek lát Isten?
3. Hogyan élnék, ha valóban elfogadnám, hogy szeretve vagyok?

Záróimádság:

Atyám, Istenem, köszönöm Neked ezt az elmélkedést, amelyben részt vehettem, együtt mindazokkal, akik ma imádkozzák.
Szentlelked segítségét kérem továbbra is most, hogy ennek az imaidőnek a végén visszatérek a napi tevékenységeimhez.
Segíts, hogy megszívleljem, amit ma ebben az imában tanultam, és hogy tudjam elengedni, amit nem kell magammal vinnem.
Mindenekelőtt pedig segíts észben tartanom, hogy Veled mindig kapcsolatban vagyok: csak álljak meg egy pillanatra, lélegezzem és imádkozzam, hogy felfogjam jelenlétedet.